intimitás

biztosan te is láttál már olyan párt, akik ha egy összejövetelen nem is egymással foglalkoznak egész este, nem kapaszkodnak folyton egymásba, mégis mindenki számára teljesen nyilvánvaló, hogy ők bizony együtt vannak, ők egy "item", ahogy az amcsik mondják. ezeket a párokat pedig a legtöbb ember csodálja, tiszteli, ők szoktak azok lenni, akik előbb-utóbb oltár elé kerülnek.

elgondolkodtál már azon, mi az, ami ezeket az embereket összetartja, vagy mi az a varázserő, amitől annyira stabilnak, megingathatatlannak és harmonikusnak hat a kapcsolatuk a kívülálló szemében (is)?

intimitás.

dereng?

nem összetévesztendő a személyes intimitás a párkapcsolat intimitásával, hiszen amennyiben az utóbbi magában foglalja az előbbit, már önmaga ellenségévé válik.
ezalatt azt kell érteni, hogy:

miben áll egy pár intimitása? mi az a bizonyos buborék, amiben ti ketten eggyé váltok?
- érett, nyitott, őszinte kommunikáció (verbális ÉS nonverbális)
- "titkok", közös nyelv, cinkosság, ami persze idővel erősödik a közös élmények végett
- testi és lelki közelség: ismerni a másikat kívül-belül. ehhez pedig odafigyelés, érdeklődés és receptivitás szükséges. nem elég ott lenni mellette, oda kell figyelni rá, nem elég figyelni, meg is kell érteni, de nem elég megérteni, hanem be/el is kell fogadni. [hát nem "kell" na, de ahhoz hogy működjön a kapcsolat, szükséges. a nem működő kapcsolatok nagyrészében valamelyik a három közül szokott lenni a baj (vagy több, de az olyan tényleg nagyon el van szúrva).]

a személyes intimitás első sorban a fizikai: ami a zárt fürdőszobaajtó mögött történik, az a mi dolgunk. nem ott kezdődik az igazi párkapcsolati intimitás, hogy bemegyünk a mosdóba amíg a másik bent van. nem, nem kell tudd, milyen folyamat által lesz a párod szőrtelen, tiszta, illatos vagy egyáltalán ápolt.

lányok! 

a pasi soha de soha ne lásson maszkkal, sminkelni, 

szőrteleníteni, de még pisilni sem, ha nem muszáj!

fiúk! 

a böfögést, szellentést vigyétek ki szépen az erkélyre 

vagy mosdóba, s amennyiben nem túl nagy kérés, 

borotválkozzatok rendszeresen, s odalent sem árt 

néha lenyírni, mert mi sem értékeljük az őserdőt.

a szellemi/lelki intimitás azt jelenti, hogy nem kell folyton azzal macerálni a másikat, hogy mire gondol, mit érez. a legjobb, ha érett emberek módjára megtanuljátok elmondani, vagy megfelelően jelezni, hogy "most ne kérdezz", vagy "most szeretném, ha megkérdeznéd, mert el akarom mondani, de nem tudom, hogy kezdjem".

amennyiben folyamatosan sérül, karcolódik az egyik (vagy mindkét) fél intim szférája, nem alakulhat ki egészséges intimitás a két ember között, hiszen a meghittség biztonságot is feltételez, a biztonsághoz pedig szükséges, hogy a személyes terünk tényleg (EGY)személyes legyen, amikor igényeljük - s márpedig minden egészséges ember igényli.

anyák, anyósjelöltek meg anyósok

ez törvény:
ahogyan viselkedik a srác az anyjával,
úgy fog viselkedni veled is pár év múlva.

ha van hasznos "teszt" egy kapcsolat elején az az,
hogy hallani kell egy telefonbeszélgetését anyucival.
ha türelmetlen, hazudik, veszekszik vele stb.
vaaagy
kedves, érdeklődik, szívesen beszél vele stb.
máris eldöntheted, hogy bevállalod-e a fiút.

ilyen egyszerű. komolyan...

deviancia? á nem...

van egy kis korbácsom.
már vagy hat éve megvan.
ha mesélni tudna...

hány lánynak csiklandoztam vele a vénuszdombját,

meg hánynak vertem vele burgundi vörösre a popsiját...

amúgy nagyon aranyoska.
befér a zsebembe - feltekerve.
de ha előveszem, és
rendeltetése szerint használom,
már nem játék. csíp, mint az istennyila.

főleg a kis apró bogok rajta;

azok teszik igazán hatékonnyá.

egyszer használtam férfin.
muszáj volt. rosszalkodott.
a csintalan fiúkat pedig megbüntetem.
nagyon.

úgy néz ki a történet, hogy:

volt egyszer, hol nem volt...
az üveghegyen és a konvenciókon túl,
volt egy csintalan legény,
meg egy szeleburdi kislány.

nem.
nem úgy.
hanem így:

beküldtem a hálóba.
rászóltam, hogy vetkőzzön,
ő meg jóhiszeműen neki is látott nagy lelkesedve,

(aztán várt, mintha tudat alatt sejtette volna,

hogy ez az a játék, amikor várjuk a további utasításokat)

az ágyra löktem s parancsolgatni kezdtem, hogy hogy helyezkedjen.

(akkor már látszott, hogy kezd gyanús lenni neki, de szót fogadott, 

hiszen nem volt gondolkodási ideje, a férfi pedig 

amikor azt reméli, p*t kap, nem sokat tétovázik)

[bár az ágyamon nincsenek rácsok,

meg van oldva a kikötözés problémája.

alul is meg felül is erős, állítható csatos 

fekete vászonpántok vannak elrejtve

(és alaposan rögzítve :D)]

előkerültek a pántok, addigra már az ő arcán is az ijedtség,

de még mindig engedelmesen alávetette magát akaratomnak;

biztosan azt hitte, majd kényeztetni fogom vagy valami hasonló.

feszülten és tehetetlenül feküdt a fekete selyem ágyneműn és várt.

aztánlekötöztem a szemét is.
nem mondtam semmit, hogy miért teszem.

amit ő hallhatott bekötött szemmel, az talán annyi volt, hogy
teszek-veszek, dúdolgatok magamban, 
kattog az egér, pattog a billentyűzet,
nyílik, csukódik a szekrényajtó, 
még mindig dúdolok önfeledten,
majd elnyomja hangomat valami idegen női hang. 
pontosabban nyögés. és még egy. aztán egy másik... 
most már egy férfi is hörög meg zihál.

pár perc múlva levettem a fekete selyemkendőt a szeméről.
hunyorítva nézett szét, és konstatálta, hogy négy képernyőn
(tv, számítógép és 2 laptop) megy négy különböző pornófilm.
az egyiken tolják a kislányt análisan, a másikon két lányka hergeli egymást
ilyen-olyan szexjátékokkal, a harmadikon valami gruppen,
a negyediken sima aktus (legyen valami "classic" is),

én meg állok fölötte beteg vigyorral, mélylila selyemkombinéban,

(ami alatt olyan fehérnemű, amit lehet, jobb, ha nem írok körül...

valami ilyesmi, csak sokkal kevesebb anyagot pazaroltak rá...)

egyik kezemben vastag, masszív nadrágszíj,
a másikban a kis édes bogos bőrkorbácsom,
és azt kérdezem,

"melyikkel kéred, te kis dög?"

hát azt az ijedt arcot!
mondanom sem kell...

(a többit ki-ki képzelje el maga)

egyet viszont tisztázzunk:
nem vagyok szaditsa.
csak - mondom - a rosszfiúkat büntetem meg.
(bájos, szende mosoly)

féltékenység, birtoklásvágy (II. rész)

miért butaság a "retrográd féltékenység" (c)?

sose értettem azokat, akik az exeken rágódnak, 

és abba fektetnek energiát, hogy azokra féltékenyek legyenek,

sőt, utálják őket.

ha annyira jó lett volna a kapcsolat, nem lenne "ex".

de ez csak az egyik vetület.

a másik az, hogy:

tegyük fel, hogy X-nek volt n nője/pasija.

tételezzük fel azt is, hogy egy preferenciáiban következetes egyén.

következtetés: X partnereiben feltétlenül kell legyen közös vonás.

ergo: pont a jelenlegid exei között találhatsz nagy eséllyel

olyan embereket, akikéval egyezik az ízlésed, értékrended, gondolkodásmódod.

nekem az a (kellemes) tapasztalatom, hogy az exeim csajaival,

meg a éppen bármikor aktuális jelenlegim exeivel kifejezetten jól tudok egyezni,

csak persze ahhoz valakinek nyitnia kell. lehet nyugodtan barátkozni, sőt!

max azt fogja idegesíteni egy kicsit, aki a "kapocs", közös pont.

de bárki szívesebben elviseli, hogy az aktuális és az ex jól egyezzenek,

mint azt, hogy hiszti legyen az aktuálissal az ex miatt...

miért vagy féltékeny?

1. attól félsz, hogy félrelép?:
- ha sokat rágod vele a fejét, valószínűleg félre is fog
előbb-utóbb, mert elülteted a bogarat a fejében.
- ha tényleg megcsalna (szigorúan feltételes módban!):
amennyiben nálad szebb, jobb, értelmesebb valakivel teszi,
nincs mit duzzogj, csak simán hagyd ott. nem vagy elég neki.
ha csúnyább, butább egyénnel, akkor sincs miért duzzogj.
röhögd szembe, és hagyd ott. kevés neked az ilyen.

2. ha nem attól félsz, hogy megcsal, gondolkozz el azon,
hogy mégis mitől. ha féltékeny vagy, féltesz, vagyis félsz.
félve nem lehet igazán szeretni.
inkább foglalkozz azzal, hogy szeresd,
s akkor már nem is nagyon lesz mitől félned.
ha úgy is elromlik a kapcsolat, it was not meant to be.

belle

reggel osonok be a szobába csendben.

már kabátban.

csak a tolltartómért mentem be.

óvatosan becsúsztattam a táskámba,

és macskás, halk léptekkel közelítek az ajtó fele a félhomályban.

kezdődik a napom.

az övé csak később, ezért még hagyom aludni.

legalábbis azt hiszem, alszik

amíg meg nem szólal csendben.

"szép vagy ma" mondja bágyadt hangon.

visszanézek 

mosolyog. még félálomban van, látszik.

zavartan viszamosolygok.

és suttogok egy bátortalan "köszönöm"-öt

- amikor az ajtót már kívülről becsuktam.

egy ideig fogom még a kilincset.

figyelem a szívdobogásom,

és azon merengek,

milyen szívesen megosztanám most 

ezt az érzést a világ összes nőjével:

megkérdőjelezhetetlenül, visszavonhatatlanul, határozottan, 

mégis gyengéden és sokatmondóan szépnek tituláltatni...

...egy akármilyen hétköznapi reggelen.

féltékenység, birtoklásvágy (I. rész)

féltékeny vagyok. 

birtokolni akarom.

a nap minden percében tudni akarom,

hol van, kivel van, kivel beszél, miről beszélget, kire mosolyog rá és miért.

amikor velem van, pontosan tudni akarom, mire gondol, mit érez.

legszívesebben nyomkövetőt szerelnék a bokájára, hogy mindig tudjam, hol van;

LCD kijelzőt biggyesztenék a homlokára, amin folyamatosan futnának a gondolatai,

mint a tőzsdén a sok-sok szám. s amint másra gondolna, mutatóujjammal ráböknék

erőteljesen a mellkasára, és üvölteném: "ÁHÁ! TUDTAM!".

ráfröccsenne megszeppent arcára a nyálam, amint veszettül ugatnék.

közben pedig egyre szebbnek látnám. megkeresnék rajta minden potenciálisan vonzó

porcikát, ami másoknak tetszhet. megfeledkeznék arról, hogy valamikor én 

láttam igazán szépnek, s bár sose tetszett az orra, annál inkább a szeme, a szája... a lelke.

de ezt már mind elfelejtettem. most már csak azt tudom, hogy legszívesebben

odakötözném a fűtőtesthez, eldugnám a világ elől, csak nekem legyen szép. csak nekem legyen kedves.

lehetne ez egy betegesen féltékeny ember vallomása.

egy olyané, aki bizonytalan és bizalmatlan,

akinek nem elég jó az önismerete ahhoz,

hogy tudatosítsa, hogy ő alapjáraton egy értékes ember,

és bármilyen is legyen, létezik valahol valaki,

akinek ő pont úgy tökéletes, ahogy van.

a féltés alapja az önbizalomhiány, ami bizalmatlanságot szül.

a bizalom hiánya pedig eleve lehetetlenné teszi az őszinte kommunikációt.

anélkül meg... hát nincs kapcsolat. mert ugyan mitől különb számodra az

az ember, akivel vagy, ha nem attól, hogy ő az, aki belédláthat?

akinek nem csak megengeded, de akitől egyenesen arra vágysz:

hogy lásson, ne csak nézzen, 

érezzen, ne csak értsen... (s szeressen, ne csak féltsen)

egy idő után a szerelem, sőt, a szeretet is elmúlik,

mert amikor szeretsz valakit, az a szomorú igazság,

hogy nem őt szereted, hanem önmagadat. mellette. benne.

azt a valakit szereted meg magadban, amilyenné tesz az iránta érzett vonazalmad

(ami természetesen csupa kémia. a megfelelő kötések, enzímek stb.

jobbik esetben barátsággal egybekötve a közös érdeklődési kör által)

ha pedig valaki mellett egy hisztis, bizalmatlan diktátorrá válsz,

elkezded őt okolni miatta. azután már nem is csoda, ha otthagy, megcsal,

amit majd nyilván a bizalmatlanság által diklált gyanúid beigazolódásának tekintesz,

s zúgva forog, pörög, húz magába az ördögi kör amíg el nem emészt teljesen.

a féltékenység és birtoklásvágy nem szerelemről tanúskodik.

hanem tudod, miről? arról, hogy egy frusztrált, bizonytalan, elkeseredett,

szeretetre éhes, de szerencsétlen idióta vagy. vagy csak simán szerencsétlen,

akit túl sokszor vágtak át, s lassan már írásos bizonyítékot követel a másik szerelméről,

annyira nem hisz már semmiben és senkiben - de legfőképp magában nem...

nyílt levél

édesanyámnak két olyan tanácsa volt,
amit örökre magamban hordozok,
s amikor csak tehetem, megfogadom:

merj mindent megtenni, ami nem halálos és

nem okozol vele kárt sem másban, sem magadban.

ezekből mindig tanulsz valamit, s talán ez az élet értelme.

az emlékeidet, amiket magaddal viszel majd (és semmi mást), 

te álmodod meg és váltod valóra. rajtad áll, mennyire élsz teljes életet.

amikor valamit nem tudsz kezelni, nem találod a fogását, nem leled a helyét, 

írd ki magadból. egyszerű: nekifogsz, és addig írsz, 

amíg megérted és megkönnyebbülsz.

ne cipelj olyan terhet, 

amit akár le is tehetsz.

(ezért is lett ez a blog anno...)

____________________________________________________________

Kedves,

nem hagy nyugodni a gondolat, hogy mi lett volna, 

ha csak egy pillanatig is félretesszük a büszkeségünket.

az elmúlt négy hónapban többször is azt álmodtam, 

hogy gyerekek vagyunk. tiszták és őszinték.

elmosódott képeket láttam személyiség, körülmények,

elvárások és játszmák előtti időkből, amikor még nem

harap, üt, rúg, kapálózik, kerget vagy menekül a lélek.

csak figyel. nyitva van, mint mediterrán halászfaluban a bejárati ajtó.

csak egy lenge függönyt ringat a langyos, párás szellő.

bárki bemehetne, ha akar, s a ház bizalommal vár. sőt. remél.

úgy lett volna jó nyitva lenni egymásnak.

ehelyett te azt haraptad, hogy úgyse tetszem,

én meg azt karmoltam, hogy úgyis csak játszottam.

olyan kellemetlenül fura biztosan tudni, hogy lehetett volna,

lett volna helyünk egymásban, ha a büszkeségünk hagyta volna.

de ezek a tüskék, amik nem engedtek közel egymáshoz

pontosan azok a terhek, amiket valamikor otthagyhattunk volna,

de cipelünk. lándzsák, kardok, esetleg pajzsok, amiket sajnáltunk

otthagyni a csatatéren - azok után a harcok után, amiket megvívtunk.

most hordozzuk. rozsdáznak, és semmi másra nem jók, csak arra,

hogy mi kifáradjunk, mások meg folyton beleszaladjanak valamelyikbe.

legszívesebben visszatérnék az első teázásunkhoz.

ugyanúgy végigülném, és mosolyogva hallgatnálak.

csodálnám, milyen tisztán csillog a szemed, miközben adni próbálsz magadból,

aztán hálásan megköszönném, hosszan megcsókolnám a homlokod,

elmondanám, hogy nagyon tudnálak szeretni, csak kár, hogy nincs értelme.

és elsétálnék.

ahogyan most.

_________________________________________________________

ha nem tévedek, ezt nekem szántad.

meghatott. (ami tudod, hogy ritka...)

köszönöm.

bizalom / biztonságérzet

(szerintem)
úgy alakul ki a biztonságérzeted valaki mellett,
hogy elhiszed, hogy akkor sem fog bántani,
amikor már nem lesz szerelmes beléd.

ugyanígy kezdünk el bízni
(tulajdonképpen bárkiben):
rájövünk, hogy nem csak akkor
kedves velünk, amikor akar valamit.

viszont amikor valaki szerelmes,
nagyon akar valamit:
a boldogságát.


de vajon majd szeretetteljesen fog viselkedni akkor is,
amikor már mindent megkapott (elvett),
amire szüksége volt?

(önző) szerelem vs. érdek és feltétel nélküli szeretet.
van-e a kettő egyben?
úgy igazán...

dress code: office "please fuck me hard" casual

nem tudom, hányadik alkalom lehetett,

mert az első kettő után az összes többi egybefolyt egy kicsit,

pusztán azért, mert többnyire eszméletlen-közelire intéz. sőt!

néhányszor az orgazmus relémet is szinte elrontotta - ismerős az az érzés, 

amikor már annyi mikro meg makro meg funky orgazmusod volt, 

hogy határozottan azt érzed, ha még egyet fogsz élvezni, beledöglesz?

de nagyon az elején volt még.
szerintem még fel sem fogtuk igazán,
hogy mi egyre gyakranbban dugunk.

ő úgy vélte, hogy egy arrogáns, nimfomániás, kegyetlen, manipulatív dög vagyok,
én meg úgy gondoltam, hogy egy fárasztó, beképzelt, önző ripacs
- méretes fasszal és szép autóval.
egyikünk sem tagadta, hogy a másiknak némiképp igaza van.
megvolt ennek is a viszonylag magas szexiségi-faktora.
kissé olyan "tiszta szerencse, hogy csak dugunk, és nem kell kedveljelek is"
hangulat uralkodott el olyankor, amikor éppen nem volt bennem tövig.
a szimpátia hiánya keretet adott arra, hogy
megengedjünk magunknak egy csomó ocsmányságot (nem feltétlenül szexre értem),
fizikai meg lelki perverziót. nem volt az ég világán semmi veszítenivaló.

eleinte.

na de az a bizonyos alkalom
- amelyik nem tudom pontosan, hogy az első kb 5 közül hányadik lehetett -

mindenképp az egyik kedvencem marad...

megbeszéltük, hogy lejön utánam, s felmegyünk hozzá.
semmi extra.
pont ez volt a bajom.
kellett valami extra,
hisz tudom magamról, hogy rekordidő alatt képes vagyok leunni bármit.

főleg embereket.

gondoltam, kezdésből elég lesz a combfix, mini, tűsarkú.

nem akartam túlzásba vinni korzettel is.

a megbeszélt időpontban, a megbeszélt helyen vártam.
egy kicsit kiálltam az út szélére, hogy érezzem magam igazán kurvá(s)nak,
hangolódjak rá a saját játékomra.

amíg ott álltam az út szélén valami 2 percet,
szerintem az összes sofőr megnézett

s talán azon gondolkozhattak, hogy mióta állnak 

"office-please fuck me hard-casual" stílusban 

nyomuló kurvák a városnak ezen a részén
.

inkluzíve Ő is, amikor lehúzott mellém.

jót szórakoztam volna, ha lehúzta volna az ablakot, 

hogy behajolhassak, és megbeszéljük a tarifot. 

nekem van annyi humorérzékem. Ő a vérkomoly típus.

beültem. cseppet sem kellett megerőltessem magam,
hogy úgy toljam be a hátsóm az anyósülésre,

hogy kivillanjon a combfix, elvégre olyan picike volt
az a szürke (tényleg office) szövetszoknyácska,

hogy az már a legnagyobb jóindulattal is a
"ha meghúzod a rojtját, fáj" kategóriába sorolható.

hát reagált is a legény a látványra: végigmért kikerekedett szemekkel,
elvörösödött, halkan köszönt, nyelt egy diszkrétet,
majd úgy megmarkolta a kormányt, minhta most tanulna vezetni.

elindultunk. 

én közben csacskaságokat locsogtam, fecsegtem,

s mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne,

meglazítottam a biztonsági ővet, megemeltem a popóm,
benyúltam a szoknyám alá, és lehúztam a picike tangát.
már csak azt kellett eldöntenem, hogy a szájába gyúrom,

az ölébe dobom, vagy elteszem, de így sem bírt rámnézni,
csak a szeme sarkából figyelte, mit csinálok, s egyre határozottabban
kapaszkodott a kormányba, s egyre vörösebb lett a feje. 

imádom, amikor elvörösödik. jól áll neki. 

de mindig tagadja. s az mégaranyosabbá teszi.

kezdett bosszantani, hogy annyira visszafogottan reagál.
igazán megérdemelt volna az akcióm legalább egy kis koccanást,
esetleg egy súlyosabb közúti balesetet,  de  Ő csak meredt az útra,
tüntetőlegesen előrehajolva nézte a jelzőlámpákat, 

és mindent beleadva próbálta azt a látszatot kelteni, hogy a nadrágja alatti,

abszolút látványosan izgő-mozgó - még a biztonsági ővét is mozgató -
hímtag nem vele van.

így hát... mit van mit tenni... kénytelen voltam magamhoz nyúlni.

arra már nem tudott nem reagálni; tetetett megrökönyödéssel,
elcsukló hangon megkérdezte "te most magadhoz nyúlsz?",
amire kislányos kuncogással a válasz "aha :D".

na kb. akkortájt húzhatta el nála a kicsi törpe a piros függönyt, mert olyan
uszkve 2.6 Mach-os sebességgel, süvítve érkezett be a keze a szoknyám alá,
s a Cipariu-téri stopplámpánál lefékezve úgy megnézett, hogy majd teherbe estem tőle.

konstatáltatott, hogy bizony-bizony erőssége a multitasking, mert amíg megérkeztünk,

én is megérkeztem vagy kétszer attól, amit a lábam között művelt a jobbjával, 

s amellett még kifejezetten ügyesen manőverezett is - kormányozott meg kapcsolt ballal - 

természetesen jóval a megengedett sebességkorlát fölött, feltehetően azért,

hogy minél hamarabb érjünk haza, de fogggalmam nincs, mi volt neki olyan sürgős........

amikor kiszálltam, vetettem egy pillantást az ülésre,
hogy nem-e dizájnolta át ez-az a mintázatát

mint utólag kiderült, mégse volt annyira rövid a szonya,

mert felfogott mindent, aminek nem az ülésen volt a helye.

amikor a lépcsőházba értünk, kaján vigyorral tessékelt előlre a lépcsőn,

s amíg felértünk a harmadikra, szinte meggyulladt a szoknyám, úgy égette a tekintete,

de uralkodott magán, mert jólnevelt, s ráadásul jóban van a szomszédokkal,

de amint beértünk a lakásba, betoloncolt a hálóba, s akkora ívben hajított az ágyra,

hogy az maximális pontszámot érdemelne a "nődobáló" olimpián - ha volna ilyen.

na és akkor mit csinál ilyenkor egy épeszű, elborult agyú pasas?

na fiúk, lányok? tipp?

mit, mit?!

hát jól megrakja a kislányt!

s ő ehhez képest mit csinált?

hát nem azt!

letérdelt az ágy mellé, eltűnt a feje a szoknya alatt, s úgy hétrét nyalt,

hogy a tüdőm aljában megkavarta a kátrányt,

s mielőtt még széttéptem volna az ágyneműt,

kibújt, s csillogó pofaszőrzettel kijelentette vigyorogva,

hogy ő most elmegy zuhanyozni.

azt hittem, megnyúzom!!!

életem leghosszabb 10 perce volt, amíg visszajött.

de életem legjobb 45 perce, amíg aztán elment.

másnap reggel államvizsga védéseket nézni mentem,

de előtte már nem volt időm hazamenni átöltözni,

így elég furán éreztem magam, amikor húzigáltam lefele a szoknyámat,

hogy a volt tanáraim ne a combfixem csipkéjét nézzék...

nem mintha a fátyolos tekintetemből, s fáradtságomból nem lett volna egyértelmű, 

hogy nem otthonról érkeztem. de kit érdekelt? szerintem őket nem.

csak a kapus nézett meg furán.

orgazmus

kötelező.

no comment.

absztinencia II.

kipróbáltam már mindenféle perverziót,
de a hűséget még nem.

itt az ideje.

megértem rá.

mi a jó szex?

tünetek

közben: izzadás

másnap: izomláz

van élet a szex után - az (együtt)alvásról

ennek a számnak a szövegén mindig leakadtam.
már gimis koromban gyanítottam, hogy bődületes nagy marhaság,
de mára már felcseperedtem, s már tudom biztosan, hogy az.

azt osztja a csaj a szövegében, hogy ha akarod tudni, hogy a pasi szeret-e,
az a csókjában van, nem pedig a szeméből olvasható ki, neaggyisten a tetteiből.
szóval kiegyezhetünk abban, hogy ez úgy hülyeség, ahogy van.


de akkor miből jöhetsz rá, hogy szeret-e - tettem fel magamnak a fúúú de súlyos kérdést.
(budin ülve, mert ott szokásom ilyen és ehhez hasonló mély létkérdésekkel foglalkozni)

az éjjel félálmomban átfordultam egyik oldalamról a másikra,
s a kezem véletlenül a kezében landolt.
akkor hirtelen megcsapott...
nem a pasi.
a válasz.

honnan tudod, hogy mennyire szeret? hát abból, ahogyan alszik veled!
azokban a pillanatokban vagyunk a legőszintébbek, amikor gyengül a tudatunk ereje.
ez lehet ittasan, beállva vagy álomban/félálomban.
nyilván az utóbbi a legérdekesebb s legtisztább, mert az "natur".
(a férfiak ugye hajlamosak részegen szerelmet vallani,
a nők meg ha nap közben hisztiznek is, éjjel odabújnak)

ha először alszol valakivel, könnyedén be tudod tájolni
a személyiségét, temperamentumát az alapján, ahogyan alszik.
- na meg persze azt is, hogy mennyire érdekled.

(a következők főként saját tapasztalatra alapulnak. 
nem szentírás, de én erre esküszöm.)


a háton alvó:
öntelt, kényelmes, nagyképű, de nagylelkű,
jó pedagógus, gyakran meggondolatlan,
szangvinikus, kíváncsi, néha konzervatív és merev,
szeret mindenkit kiosztani, de ő maga nem bírja a kritikát.

a hason alvó:
eredeti, független, önző, őszinte, gyakorlatias,
nonkonformista, lázadó, merész, nem ad mások véleményére,
lusta, de mindig eléri, amit akar: nagy eredmény kevés energiabefektetéssel.
a szótára nem tartalmazza a következőket: "köszönöm", "bocsánat", "igazad van".

az oldalán fekvő:
(kis- és nagykifli is:) általában zárkózott, szeretetéhes, érzékeny,
toleráns, "művészlélek", néha felületes, nem következetes
- kiskifli: függőségre hajlamos, befolyásolható(bb),
féltékeny, bizonytalan, megalkuvó
- nagykifli: birtokló, védelmező, zsarolható,
makacs, ő a bizonytalan "control-freak"

(a pózok arra vonatkoznak, hogy miután elaludt, 
melyik a számára legkényelmesebb pozíció.
az pl. NEM a nagykifli típusba tartozik, aki bár elalvás előtt ölel, 
de miután elaludt, egyből hagy a francba, s fekszik a hasára)

ja és hogy hogy jössz rá arra, hogy érdekled-e, szeret-e?

egyszerű:

szereti-e a teste a testedet?

megölel-e félálmában? megpuszil-e, ha találkozik az ajka valamelyik testrészeddel?

megébred-e, hogy betakarjon, amikor meg vagy fázva? átfordul-e ő is, ha te igen?

közelebb kúszik-e, ha távolabb fekszel? figyel-e arra, hogy ne feküdjön a hajadra?

az apró gesztusok varázsa...

felbecsülhetetlen.

de nem kikódolhatatlan.

ruhatári és érzelmi költségvetés számítás

erre a hímre (a politikai korrektség kedvéért nevezzük "Férfi"-nak)
már ráment két pár combfixes harisnyám
(az egyiket a cipőm sarka szakította ki, miközben
átfontam a lábam a dereka körül),
egy piros csipke francia bugyim (amit kiharapott),
pár idegsejtem meg néhány könnyem.

a kéthavi ruhatári meg érzelmi
költségvetési egyenlegem azt mutatja,
hogy volt bőven nevetés-,
kellemes beszélgetés- és
érzelmi intenzitásbeli bevétel is,
na meg elég sok szex,
így nem vagyok mínuszban.



vagy csak nagyon nem tudok számolni...

félrelépni? csak elegánsan (II.)

(II.) a fizikai vetület
(a.k.a.: p.sz. "rosszra tanít")

sok szeretettel dedikálom 

és az összes balfasznak, 

aki lebukott.

illetve azoknak, 

akik nem, gratula :)

rühellem ismételni magam, de vannak dolgok, amikben meg kell tennem:
félrelépni rossz, érteeeeem? :)

íme egy kis "hogyan ne kapjanak rajta" útmutató
azoknak a gerinctelen férgeknek, akik mégis élnek vele:


1. az óvszer

ha kapcsolatban vagy, akármilyen védekezési módszert használsz
(óvszer, fogamzásgátló, c.i. vagy bármi más),
félred*ni csakis és kizárólag óvszerrel "illik".
gondolom, nem kell azt agyonmagyaráznom, hogy miért.

egy keményebb sztori az óvszerhasználat fontosságának illusztrálására,
hogy mindenkinek legyen tiszta, mennyire súlyos dologról beszélek:

***

egy házaspár gyereket tervezett.

a férj félrelépett. egyszer.

nem használt óvszert.

a feleség nyilván nem tudta.

telt az idő. megfogant a várva várt magzat.

boldogok voltak. jött a gyerek.

kiderült, hogy az egész család hiv-fertőzött.

kiderült, honnan. 

az apa felkötötte magát.

a feleség egyedül nevelte a hiv-fertőzött gyereket, 

amíg meg nem halt (aids-ben)

(no comment)

***

na meg elég égő úgy lebukni, hogy előkerül valami nemi betegség,
ami addig nem volt benne a kapcsolat képletében :)
de ezek persze csak a súlyosabb esetek.

mindenképp jobb elkerülni, mint felkerülni a gerinctelen balfaszok listájára.


2. telefon, számítógép, s egyéb személyes tárgyak

a legegyszerűbb módszer, ha a pótkeréknek nem adod meg az elérhetőségeidet,
de ha már elkövetted a hibát, a telefonodban írd át a nevét.
ha pl. pasi vagy, Gizikét kereszteld át Gézukának a telefonodban,
s ha hív (ha tényleg HIV, ejtsd :P ), s a csajod meglátja,
csak valami "kolléga", vagy "az unokatestvérem szomszédja" stb.
a lényeg az, hogy ne jelenjen meg a semmiből holmi női név itt-ott.

arra is vigyázz, hogy ha reflexed betenni a boltból a számlákat a pénztárcádba,
hogy az óvszeré, piáé, vagy az olyan, amin rajta van a bolt címe a város másik végéből,
ahol semmi keresnivalód nincs, ne kerüljön be a többi közé...


3. a kicsi tested

aktus után mindig zuhanyozz, mielőtt felöltözöl.
lehetőleg a saját, megszokott piperecuccaidat használd.
ne változzon az illatod, és pláne ne legyen rajtad kiszagolható a másé!
férfiak esetében borzasztó fontos odafigyelni a rúzsfoltokra, hajszálakra,
mert azok a leggyakoribb bakik, na meg azokat a legnehezebb kimagyarázni.
ja és a harapásokat, kiszívásokat, karmolásokat :D az szigorúan tilos!


4. nálad vagy nálam?

ha te mész a másikhoz, az a könnyebbik eset:
arra figyelj, hogy milliméterre pontosan ugyanolyan légy tetőtől talpig,
ahogyan beléptél az ajtón.
pasik esetében: ha zokniban járkálsz a csaj lakásán, cipőhúzás előtt
szedegesd le a zoknid talpára tapadt hajszálakat, hogy ne a csajod
tegye meg otthon, amikor tenné be a mosógépbe. EPIC FAIL... :D

ha vagy olyan barom, hogy felvidd a másikat a lakásodra,
sokkal több dolgod lesz utána: szellőztetés, ágyneműcsere, szemetesürítés, kádmosás stb.
(egyébként a legbénább bűnözőket a helyszínelők a szemetesük tartalma alapján kapják el)
óvszer a szemetesben: HEADSHOT! :)
az ágy környékéről is minden darabkáját szedd össze az óvszeres csomagolásnak.
egy pici sarka a tasaknak már elárulhat
mielőtt hazajönne a párod, vagy meglátogatna (ha nem laktok együtt),
vagy állíts vissza mindent az eredeti állapotába, vagy tégy olyan nagyobb változtatásokat,
amik elterelik a figyelmet arról, hogy esetleg apróbbak is volnának.
(persze gyanús lesz, ha hetente átrendezed a lakást szerdánként...)

az ágyneműt nem csak levenni kell és behajítani a szennyesbe,
hanem kimosni, és betenni a szekrénybe, vagy visszahúzni (nyáron könnyen szárad).
a borospoharakat nem csak elmosni kell, és a szárítóban hagyni,
mert azzal sem sokat tettél, hanem szárazon visszatenni a helyére.
a zenelejátszóban lecserélni a baszós zenét. stb. stb.
rátapintottál a lényegre, nem? :)


5. az alibi


az igazán jó barát azt mondja, fogalma nincs hol vagy 
(akkor sem, ha igen), amikor felhívja a csajod.
az igazán jó barátnők mind azt mondják, hogy ott vagy náluk 
(akkor is, ha nem tudják, kivel vagy), amikor felhívja őket a pasid...

a legtutibb, ha megkérdőjelezhetetlen alibid van.
ami nem a munka, és nem a legjobb barátod.
(nekem a legtutibb az anyám volt. muháháhá!
egyik pasim sem merte őt kérdőre vonni, ha azt mondta,
hogy nála vagyok és zöldséget pucolok a konyhában)
persze a legjobb, ha olyankor foglalkozol ilyen hülyeségekkel (mint a félrelépés),
amikor a párod eleve annyira foglalt, hogy eszébe nem jut,
hogy te vajon mit csinálsz. ha nem kérdez rá, nem magyarázol semmit!
ha nem tudsz hazudni, ne is próbáld!
inkább intézd úgy, hogy ne is kelljen hazudnod.
___________________________________

ezek mind abban az esetben érvényesek, ha a csajod/pasid eleve gyanakvó.

volt olyan pasim, aki max akkor vette volna észre,
hogy megcsalom, ha mozgott volna a monitorja,
miközben az ő íróasztalán, tőle egy pár centire rak meg becsületesen valaki más.
s akkor sem biztos...

félrelépni? csak elegánsan (I.)

(I.) az erkölcsi vetület

egy dolgot szögezzünk le:
a félrelépés önmagában surmóság.

ki lehet magyarázni, meg lehet indokolni,
ürügyet vagy okot lehet keresni rá,
de olyan nincs, hogy "muszáj félrelépni".

de ha már az ember erre adja a fejét,
művelje elegánsan, civilizáltan, okosan.
ehhez pedig szabályokra van szükség.

a leglényegesebb kérdés, amikre válaszolnod kell magadnak, mielőtt belevágsz (a bonyodalmak elkerülése végett):

mi legyen? egyszeri alkalom, rövidtáv (pár alkalom), hosszútáv (minimum fél éves 
affér - vagyis stabil szerető), vagy "lehet belőle bármi"?

az egyszeri alkalom tiszta s világos, de akkor lehetőleg intézd úgy, hogy ez neki is az legyen: tiszta s világos, hogy ez egy "one hit wonder" volt. hallottam erre egy jó dumát: "megd*god, oszt adsz neki egy szál cigit, s kib*szod a g*cibe". kemény meg trágár, de kb így kell eljárni. nincs reggeli, nincs reggeli kávé, nincs puszi vagy "majd beszélünk". nuku.

a rövidtáv a kényes dolog. ha valakivel összefekszel egyszer, az egyszerű... megtörtént s kész. megbotlottál, s belehuppantál a nemi szervébe. ha már másodszor is, az már nem véletlen. olyankor valamiért visszamész. esetleg lecsekkolni, hogy tényleg olyan jó volt-e. na de ha már harmadszor is megfekteted, ott már van valami. arra nincs "pardon", mert tudod, mit csinálsz. az már affér, nem sima félrelépés. úgyhogy a harmadik után már nem rövidtáv. ha érzelmi kötődést szimatolsz rajta, de nem akarsz vele semmit kezdeni, azonnal lépj le, szívódj fel.

a hosszútávú dolog egyszerű, ha úgy intézed. tudatod az illetővel, hogy ez ilyen s ennyi, kijelölöd a pályát, megszabod a határokat, szigorú szabályokat állítasz fel. ha húzza a száját, ejted, ha belemegy, de valaha is hibázik, ejted. nagyon jó játék tud lenni, ha ügyesen csináljátok (erről majd a következő részben).

a "lehet belőle bármi"-t próbáld meg kerülni. piszkos munka. bonyolult. ezzel csak abban az esetben operálj, ha érdekel annyira az illető, hogy arra is van esély, hogy lecseréld rá az aktuális párodat. abban az esetben viszont van tisztább eljárás is: váltasz és kész. mert ha valakivel úgy jössz össze, hogy mást csalsz vele, jogosan gondolhatja majd azt, hogy ő is így fog járni.

további fontos kérdések:

- minek ez nekem? biztos, hogy szükség van erre? ha igen, miért?
- mik lehetnek a következmények, ha kiderül? vállalom-e a következményeket?
- elég diszkrét és érett-e az illető ahhoz, hogy ne járjon el a szája?
- milyen viszonyban vagyunk? van-e érzelmi kötődés?
_______________________________________________________________

nekem van még egy olyan szabályom, hogy
félrelépni csak legalább ugyanolyan, 
vagy lehetőleg jobbal érdemes, 
mint amilyen az, akit megcsalsz.

ennek több oka van:
- ne feledd, hogy a választásaid minősítenek:
az vagy, amit megeszel.
az vagy, akivel d*gsz.
tedd a lécet minél magasabbra.
- ha kiderül, vonhatod a vállad, és mondhatod azt, hogy "de szívem, ő jobb :)"
nagyon ocsmány, de nagyon igaz is :D
___________________________________________________________

(de ne feledd: a cél az, hogy ne derüljön ki)
hatalmas morális kérdés, hogy be kell-e vallani, vagy sem.

ha már vagy olyan gerinctelen,
hogy megcsinálod, idióta vagy,
ha azután egyáltalán elkezdesz moralizálni.
azt előtte kell!
s ha úgy döntesz, hogy mégis belemész, csináld végig.
ugyanolyan gerinctelenül, ahogy belementél.
vállald a mocskodat.
tanulj meg élni vele.
az mind te vagy.

nem tudsz semmit visszacsinálni.
de ha végigcsinálni sem,
akkor inkább hagyd.


(következik: (II.) a fizikai vetület)

kisfiúk

- olyan hülyén viselkedik az a tag. hány éves?
- 27. miért? mennyinek tűnik?
- azzal a viselkedéssel én adnék neki egy olyan 12 évet.
- letöltendőt...?

unom már megtanítani a
harminc körüli kisfiúkat d*ni,
de viselkedni annál inkább...

upsz

- van egyáltalán valami a farkamon kívül, ami velem kapcsolatos, s bejön neked?!
- hja. a lakótársad.

majdnem lebukás

ma meséli az exem, hogy miután felmondott,
és vissza kellett adnia a céges telefont,
utolsó pillanatban jutott eszébe,
hogy van rólam két meztelen fotó
(amikről én persze nem tudtam)
a telefonon, amit már visszaadott.
visszakérte a készüléket, s a főnök
előtt letörölte a képeket.

azt mondta, először volt erekciója úgy,
hogy a cég vezetősége is jelen volt.

én ebből csak azt a következtetést vontam le,
hogy jobban oda kell figyelni arra,
ki mellett alszol el meztelenül,
mert alig van ma már olyan telefon,
amin ne lenne kamera,
s alig van pasi telefon nélkül... :P

sexting

egy egész napos szexting után az úriemberrel este nem tudtam elaludni.
kísértettek a szexjelenetek, mint kisgyereket a szörnyek horrorfilmnézés után.
két órát forgolódtam, a pulzusom 100 volt (lemértem), a fülemben dobogott a szívem,

és zaklattak a homályos árnyékokból éles képekbe tisztuló jelenetek 

amint becsuktam a szemem, szédítő sebességgel villantak be a képek, hangok, illatok:

a szoknyám alá mohón felnyúló kéz, langyos, nedves, gyengéd harapás a nyakamon

(mint amikor nyakon öntik az embert egy tál húslevessel - ez nem tudom, miért ugrott be)

egy cipzár türelmetlen lehúzásának hangja a félhomályban, csapódó ajtó,

szakadó textil, elpattanó inggombok, amik játékosan koppannak, majd gurulnak a padlón,

zihálás, majd ritmikus döngés, amint az asztal, amin pakol, ütődik neki a falnak, 

a vad, állati hördülései, morgásai, hörgései, 

s azok a cuppogó, fröccsenő, lefetyelő hangok, 

amikor próbál mindenestől betömni a szájába.

ha teljesen sötét van, az ember lánya megijed 

egy idő után, hogy miféle állat támadta meg?!

(ami kifejezetten jó érzés! :D )

közben pedig a nyárillat. 

nem találkoztam még hímmel, 

akinek ennyire gyengéd, késői 
nyárra emlékeztető illata lett volna,

meg kislányosan lágy tapintású haja,

s gyermetegen játékos nevetése -

erős kontrasztban 
a nyakáig érő 
dús mellszőrzettel, 

és a vadsággal, amivel 
leteper és reggelig rak.

annyira fárasztó volt gondolkodni (vagy arra koncentrálni, hogy ne gondolkodjak),
mint egy harcos pitbullt sétáltatni: rángattak és húztak a képek amerre csak akartak;
beakadt a kezem a pórázba, nem tudtam elengedni, így csak repültem utánuk magatehetetlenül...

női butaság vagy aljasság?

a legkegyetlenebb és legperverzebb dolog, amit elkövethet egy nő:

ha megvárja, hogy olyan forrósági szintre fokozódjon a petting,

hogy a férfinak már majdnem repedjenek szét az erek az álló hímtagjában,

s már csak másodpercek kérdése, hogy bekerüljön a forró, nedves, lüktető ölbe,

erre meg a hülye picsa...

kimegy a mosdóba

azzal a szöveggel, hogy "pillanat"

(s még van képe mosolyogni mellé)

és bent ül egy fél órát.

rob lang

ha férfi lennék, az ilyet futtában elkapnám, s megerőszakolnám 

az előszoba padlóján, a fürdő- meg a hálóajtó között.

erkölcs

united colors of benetton ad

szerintem az erkölcs nem abban áll,
hogy nem csinálsz erkölcstelen dolgot,
hanem abban, hogy bevállalod, ha kiderül.

úgyhogy ne csinálj olyat, amit nem vállalnál.

"két párnám van, nem hiába"

egy kis ZENE szövegestől,
mert most annyira passzol:

"két párnám van

nem hiába

az egyik valakire várna

de én ilyen kurva vagyok

párnát senkinek se adok..."

Murányi Tóni

hagyjuk...

nem kell mindenkivel d*gni,
csak azért, mert lehet(ne).

utóvégre jobb az,
ha az ember lányában
gerinc is van,
nem csak f*sz.

használati útmutató a részeg férfihoz

ocsmány dolog az, ha egy férfi addig iszik, amíg a nője rá kell szóljon, hogy álljon le.
de az is nagyon az, amikor a nő ezt meg is teszi: rászól; méghozzá társaságban.

ilyet nem szabad! a férfi önérzete szent és sérthetetlen.
annál lealázóbb (s egyben értelmetlenebb) dolog pedig nincs,
mint az, ha egy nő próbálja megszabni a férfi határait.
ééés akkor az érem másik fele: annál sincs undorítóbb,
mint egy olyan férfi, aki nem tud mértéket tartani,
illetve a jóérzés határán túlra tolja a sajátját.

a függőség gyengeség.
a gyengeség nem férfias.
a férfiasság az erő.
az erő pedig akarat, önfegyelem és határozottság
ja és lehetőleg ne abban legyen akaratos és határozott,
hogy ő márpedig ma satu részegre issza magát!

az "igazi férfi" vagy beiszik mindenkit az asztal alá
(anélkül, hogy rajta látszana a részegség leghalványabb jele is),
vagy pedig abbahagyja, amint úgy érzi, hogy nem szalonképes
a viselkedése/térhasználata.

HA mégis megtörténik, hogy a hím megereszkedik,
következőképp kell eljárnia a nőnek:

CÉL: hazavinni, vagy leállítani az ivással.

amennyiben az első, 

meg lehet ígérni neki egy kis jutalom-hancúrozást.

kevés az a részeg pasi, aki erre nem kapható.

szíves örömest fog követni a kijárat fele,

tekintetét mereven(!) a fenekedre szegezve

- na nem másért, csak hogy ne szédüljön.

persze számíts arra, hogy mihelyt hazaértek,

ágyat fog, és négy másodpercen belül horkol.

a második nyilván nagyobb kihívás; 

minél nehezebb valami, annál személyre-

szabottabb módszer alkalmazása igényeltetik.

ha pl. anyás típus a srác, a kedveskedés jobban hat:
"kincsem, nem iszunk meg inkább egy kávét/kólát, fáradtnak nézel ki"
(kulcsszó: fáradt, semmiképp nem részeg)

a segítőkész, gondoskodó fajtára az hat, ha megpattintod benne a felelősségtudatot:
"kezdek kissé megcsiccsenni/rosszul lenni. nem iszunk kevesebbet?"
(kulcsszó: én és iszunk - többes szám!)
eszébe kell juttatni, hogy ő a férfi, most neki kell rád vigyázni, nem fordítva.

a racionális típus a legkönnyebben kezelhető:
félrehívod, vagy utána mész, amikor mosdóba megy,
és megkéred arra, hogy ha teheti, igyon kevesebbet,
mert... (...helyzethez illő racionális érv) (mondom, RACIONÁLIS,
és nem női logika szerint! mert a "szarul nézel ki" nem érv.
a "kompromittálsz" mondjuk az, csak az már kicsit erős és személyeskedő.
de egy "holnap korán kell kelnünk" kaliberű, pragmatikusabb megközelítés már okés.)

a makacs, hatalmas egojú fickóval nincs mit kezdeni.
ha berúgott, puszild meg, s menj haza.
ne járj vele inni, ha nem tetszik, hogy berúg.
ha nem csak néha issza le magát, hanem gyanúsan sokszor,
ne csak inni ne járj vele, hanem ne járj vele. pont.

friss hús

itt a nyár.
mindenki vetkőzik neki.

melegben gyorsabban romlik a hús. 
azért kell folyton friss.

monológ - ajtócsukódás után

HELYZET - reggel kikísért. ez járt a fejemben az ajtójától az antikvárium bejáratáig:


azt sem tudom, merre menjek ki, akkora ez a bérház. hol jöttünk be?! délután volt, és kávét ittam, nem alkoholt, mégis olyan, mintha ittasan tévedtem volna be ide. nem az utat figyeltem. magamra figyeltem. koncentráltam arra, hogy ne görcsöljek. rágörcsöltem arra, hogy ne görcsöljek - pontosabban. de miért is?! jellemző. vagyis nem az, de pont az a jellemző, hogy ismét olyan dolog történt, ami nem jellemző: ő jött oda hozzám. ő! nagyon határozottan. ostromolt. senki nem mer csak úgy odajönni hozzám. habár... akkor érkeztem, le sem tettem a kabátomat, nem volt elég időm arra, hogy feltegyem a megszokott hideg, megközelíthetetlen, "haggyábékén!" arcomat. te jó ég! de erősen érzem magamon az illatát! bevadulok! visszamegyek, s leteperem! ott, a konyhában! hülyeség... nem teheted. el kell engedni ezt az egészet. különben is, nem pont te mondod mindig, hogy bölcsnek lenni annyit jelent, hogy tudd elengedni még azt is, amit tudod, hogy nem biztos, hogy (el) kellene? az nem gyengeség, vagy beletörődés, hanem egyszer-kétszer ki kell próbálnod magad: erőt kell vegyél magadon, és el kell engedj valami fontosat. magyarán: szúrj ki magaddal - ha képes vagy rá! (mert ugye nem áll természetünkben) ha a saját öncélú vágyaidat, önzésedet és boldogságkeresésedet át tudod lépni, átlépted önmagadat, az pedig legalább olyan nehéz, mint egy mozdulattal, saját két kezeddel kicsavarni a saját fejedet, eltörni a nyakad - nagyon nindzsásan. vajon egyáltalán van olyan, aki erre képes? mármint így véget vetni a saját életének. mert én most kicsit úgy érzem magam, mintha ugyanezt követném el (a tudatommal, lelkemmel, vagy mi) azzal, hogy elsétálok, mert annyira nem hétköznapin hétköznapi ez az egész, hogy nem lehet neki nem jelentőséget tulajdonítani. határozottan érzem a különbséget a "csak úgy fura" és a "karmikusan - na most erre varrjál gombot! - fura" között. és ez kétségkívül az utóbbi.
de hátha igaz az elmélet, hogy az igazán fontos dolgok nem vesznek el, s ha elszalasztasz egy esélyt, újra felkínálja a sors - amennyiben az tényleg fontos.
elképesztő, milyen fatalista tudok lenni, amikor feje tetejére állítja valaki a hormonháztartásomat!

cselek, játszmák és játékok II.

ha abból a premisszából indulunk ki, hogy az ember szexualitásának
mozgatórugói az állati ösztönök, a játszmák is könnyebben értelmezhetőek,
hisz mindegyik játszma, amelyet egyébként lelki zsarolásnak tekintenénk,
tulajdonképpen a hajszáról szól, arról, hogy a nőstény azt akarja,
hogy a hím megkergesse és elkapja, de előtte egy kicsit kifárasztja,
na meg húzza az időt, hogy legyen koncentráltabb az ondó,
illetve erősebb a motíváció, majd nyilván utólag a sikerélmény.
ezek pedig egyáltalán nem buta játszmák, hanem igenis kötelezőek és hasznosak,
hiszen tényleg arra van szüksége a hímnek, hogy stimulálják a vadászösztönét.
a férfiaknál azért is ritkább és kevésbé nyilvánvaló a játszmázás,
mert ők az aktív felek. nekik semmi más dolguk nincs,
csak az, hogy hajkurásszák a nőt, elkapják, s jól megrakják.

az egész akkor értelmeződik át, amikor a szerepek felcserélődnek
a 21. század viszonylag vad feminizmusának köszönhetően
- s ha már az állatvilággal példálozunk - a nő már nem oroszlán,
akit leteper a hím, hanem fekete özvegy, vagy sziámi harcos hal,
aki tőrbe csalja a hím egyedet, "használja", majd felfalja.
na ez kérem már nem játszma. nem is játék. és pláne nem vicces!

jól mondta Dave Chapelle: "chivalry IS dead, and women killed it!" 
a modern nő rájött arra, hogy semmi egyebet nem kell tennie,
csak szétterpessze a lábát, és máris akad egy hülye, aki közéjük mászik,
mert a modern férfi meg arra jött rá, hogy nem csak az a jó, amit nehezen kap meg.
s már lerágott csont, de a folyton tökéletes testeket mutogató média
annyira lefrusztrálja az embert, hogy az elkezdi olcsón adni magát,
csak azért, hogy bizonyítsa, mégis kell valakinek - akkor is, ha nem tökéletes.

értéktelen, üres ribancok lettünk,
akik az abszolút nőiesség kétségbeesett keresésében pont azt veszítettük el:
a nőiességünket és tisztaságunkat,
ami évezredeken keresztül vonzotta a férfiakat,
de már mi vagyunk azok, akiknek ez nem elég.

és akkor sok szeretettel a büdös kurvának belőlünk:

állati ösztönök

néha elnézem az embereket a gyorskajáldában:
állnak a sorban és vicsorítanak egymásra, anélkül, hogy tudatosítanák.
tolonganak, védik az eledelüket, miután hozzájutottak. elbújnak vele.
sunyiban piszkálják az orrukat a buszmegállóban.
vakaróznak. simogatják magukat (mert nyalni nem nagyon tudják).

ha jobban megfigyeljük, egyértelműen látszik az is, amikor egy hím
legszívesebben  rámászna a nőstényre: zihálni kezd, az ütőere szinte
kiszakítja a bőrt a nyakán, úgy lüktet, hatalmasra tágul a pupillája,
fel akarja falni a szemével (is), s bár visszafogja magát,
de megvan már a reflex aktus közben, hogy belekapszkodjon,
nehogy az elmeneküljön: cibálná a hajától fogva,
maga alá gyűri, gyakorlatilag lefogja, s úgy esik neki a legjobban,
ha sarokba szoríthatja, akár szó szerint, de az is megteszi,
ha csak falnak nyomja, vagy a földre, esetleg ágyra kényszeríti
nem hagyva a kardra döfött áldozatnak menekülési útvonalat.

a nőstény pedig, mint valami elszánt utód-gyár,
jelzi minden alkalommal, amikor felkészült a megtermékenyítésre:
játszik a hajával, kidülleszti a mellét, mutatva, hogy jó sokat tudna tejelni,
ringatja a csípőjét, hogy jelezze, szép formás, széles,
kifér rajta pár poronty, de bele is fér pár hímtag.
vágyik arra, hogy leteperjék és megtermékenyítsék.

az egész fogamzásgátlás egy vicc,
ami által "önmaga paródiájává" válik a szex.

___

úgy érzem, ezt játszod velem;

be kell vallanom, felcsigáz a gyengéd szadizmusod.

sok vagy kevés?

SOK 

a megnyílok és a kiadom magam közötti határ átlépése

KEVÉS

a megnyílni vágyást kiváltó szikra hiánya

cselek, játszmák és játékok I.

a "nem kaphatod meg" marketingstratégia alkalmazása

jellemzően nőstény játszma, azon belül is
a szűzkurvák a legprofibbak benne.
hisz pontosan ez teszi őket azzá.

a másik típus, aki előszeretettel használja,
az az (önjelölt) femme fatale, aki olyan
fenemód értékesnek gondolja magát,
hogy meggyőződése: mindenki őt akarja,
s természetesen akkor érzi magát elemében,
ha az ő kezében van a hatalom, nála van a "tőke",
(ahogy egy nagyon bölcs játszótársam mondani szokta).

a stratégia magja az, hogy az van nyeregben, aki megajándékoz, vagy megvon,
aki a szeretettel/szerelemmel jutalmaz, és persze annak megvonásával büntet.
ha egy nő túl sokáig csinálja, lépj le, mert egy frusztrált, éretlen, gonosz fehérnéppel van dolgod.

ha meg nőből vagy, s magadra ismertél a fenti leírásban,
azonnal hagyd abba ezt a hülyeséget! ne legyél p*csa!
nincs mit csodálkozz azon, ha folyton idiótákat fogsz ki ezzel a technikával,
hisz az se normális, akinek feltétlenül pont az kell, amit nem kaphat meg.
azok a "szúrjál ki velem, hogy utána tudjam sajnál(tat)ni magam" típusok. 


az "azért szaladok el, hogy gyere utánam" csel

te leányka, fogd már fel, hogy a srácnak nem esik le, hogy utánad kéne menjen!
s ha igen, leszarja, mert amikor egy férfi hátat fordít és elmegy, azért teszi,
hogy hagyd békén. és tééényleg azért! nagyrészük pedig jogosan következtet arra,
hogy ha te csinálsz ilyet, ugyanezt akarod. s azért lássuk be,
valamelyest logikus is a gondolatmenetük :)

az a hím, amelyik levágja, hogy utánad kell szaladjon, és meg is teszi,
az nem csak nagyon tapasztalt, hanem nagyon szeret is (de többnyire hülye),
de az ilyen ritka, mint a fehér holló. ha ilyen kell, játszodd el ezt a cselt minden férfival,
s amelyik utánad megy, azt tartsd meg, mert vagy papucs, vagy marha,
s mind a kettő jól fog néha. (a "tapasztalt ÉS szeret" párosítás nem létezik.
a tapasztalt férfi nem tud már szeretni. esetleg egy istennőt, de az meg nem csinál ilyeneket.)


a "nem mondom el! azért, hogy kérdezz rá" és a "ködösítek" cselek

az előbbi nőkre, az utóbbi férfiakra jellemző, de ugyanarról szól.

"nagyon akarom, hogy érdekeljelek. foglalkozz velem!"

az előbbi gondolom, tiszta s világos, miről szól.
miközben a szája azt mondja, hogy "nem mondom el",
a szeme sarkából figyel, s arra gondol "kérdezz már rá! kérdezz már vissza!".
én személyszerint ilyenkor még azért sem kérdezek vissza.
vicces, amikor kénytelen másképp megközelíteni a dolgot,
ha tényleg fontos az, amit mondani akar. így szoktatom rá őket arra,
hogy kimondják, mit akarnak. az úgyis sokkal szexibb, meg jobban is esik.

amit a férfiak csinálnak, ugyanez a buta kis játék, csak náluk érthető(bb),
hisz ott van a férfiasság meg önérzet, ami tényleg nem arról kéne szóljon,
hogy kér, hanem arról, hogy megszerez; attól függetlenül mosolyognom kell,
amikor egy egyenes kérdésre (amire van egyenes válasz is) olyan felelet érkezik,
hogy "lehet igen, lehet nem :D", ami lefordítva annyit jelent, hogy "még! még! még!",
mert tudják, hogy előbb-utóbb oda lyukadunk ki, hogy "de fasza vagy apus".

van persze a nem annyira vicces nemmondomel meg ködösítés,
de az már más játszma. nem szép. arról majd máskor, ha rossz lesz a kedvem. :)

a passzív vadászat alapszabályai

1.) ne adj oda mindent; főleg ne egyszerre; és pláne ne olyat, amid nincs

első naptól fogva mindenkinek csak pont annyit adj,
amennyit később is képes/hajlandó leszel adni.

ne akarj többnek tűnni, mert... nem vagy több.
ha kevés vagy neki, keress mást. ugyanez érvényes fordítva is.
ha ő kevés neked, ne foglalkozz vele. az emberek esszenciájuban nem változnak.
csak a gyengék, és azok, akik jobban szeretnek (ezekbe pedig kegyetlenség belematatni).
ha megváltozik - miattad - , úgyis megunod, mihelyt rájössz, hogy pont olyan,
amilyennek akartad. már nem lesz benne számodra semmi érdekes.

2.) kedves nő/erős férfi

a férfiak kivétel nélkül a kedves nőket szeretik.
a nők pedig kivétel nékül az erős, talpraesett férfiakat.
ennyi.
ehhez tartsd magad!

3.) helyesen lődd be a célcsoportot

ha tökéletes társra vágysz, légy előbb te magad tökéletes.
legtöbben ott követik el a legnagyobb hibát, hogy többet várnak el, mint amit érdemelnek.
ha meg is kapják, elveszítik. önző ember nem érdemel jobbat egy önzőnél.
hülye nem érdemel nála kevésbé hülyét. hidd el, a karma egyenlíti a számlát.

4.) nyisd ki a szíved

íme egy egyszerű példa (legyen mese):

volt egyszer, hol nem volt... volt egyszer egy antiszociális (kis)fiú,

aki egész nap kuksolt a szobájában. amikor kiment, akkor is csak 

ugyanazzal a társasággal, ugyanakkor, ugyanoda.

egy vasárnap délelőtt felkelt az antiszociális (kis)fiú,

elhúzta a sötétítőt, és beengedte a napfényt az addig mindig sötét szobába.

visítottak a szoba sarkai, és ijedten összekuporodtak - önmagukba: a sarokba, 

annyira szokatlan volt számukra a fény.

ekkor elgondolkodott az antiszociális (kis)fiú:

"lehet, hogy a szívembe is be kellene engednem a fényt, 

akkor talán nem lennék ennyire magányos. kéne egy kedves lány."

és eldöntötte, hogy keres egy kedves lányt - a fényt.

elment találkozni ugyanazokkal a barátokkal, ugyanakkor, ugyanoda,

és közben boldog volt az elhatározásától. várt. várta a lányt.

de az nem jött.

s persze, hogy nem jött vazze'! ha eddig nem találtál senkit abban az univerzumban,
amibe bezártad magad, ezután sem fogsz! ki kell mozdulni, az isten szerelmére!!!
mozdulj ki a saját pályádról. dugd ki a fejed a beszűkült mikrokozmoszodból!

5.) a "madonna vs. kurva" csel

legyenek napok, amikor elfeledteted vele, hogy egyáltalán van tested,
és legyenek olyan napok, amikor nem képes arra koncentrálni, hogy van neked más is.

6.) zavard össze

a tested mindig mondjon mást, mint a szád (az elején).
igen, hazudj! kavard fel, zavard össze. ne tudja, hogy érdekel-e vagy sem.
meg kell találni azt a szintet, amikor nem lököd el, de nem is ráncigálod.
magyarán: húzd el az orra előtt a mézes madzagot.
_______________________________________


abban rejlik a stratégia logikája, hogy az ember kicsit fél mindentől, amit nem ért.
amit pedig nem ért, az foglalkoztatja, lenyűgözi. sőt! elkezdi tisztelni.

ágyneműcsere

régen onnan tudtam, hogy határozottan
nem vagyok szerelmes valakibe,
hogy reggel ágyneműt cseréltem
mihelyt a pasi/csaj kiment az ajtón.

hogy mikor igazán szerelmes az ember,
arról fogalmam nincs.
azt hiszem, akkor, amikor
hülyét csinál magából... röviden.

a lovakról

kifejezetten aranyos volt,
de nem eléggé ahhoz, hogy esetem legyen.

ültünk a kanapén egymás mellett, és beszélgettünk.
pedig ő nem (csak) beszélgetni akart volna.
úgy mozgolódott hímtagja a nadrágjában, mintha
egy kismacska nyújtózna benne.

de mi beszélgettünk.
háziállatokról. 
mondta, hogy neki kutyája van.
én meg azt mondtam a nadrágjára nézve
"például lovat nem tartottam még..."

Asztro-szex II. (mérleg >>> halak)

KAREL VOJKOVSKY

Mérleg

- ő az egyik legaranyosabb teremtmény, s szex terén is tökéletes lenne, ha nem szeretné a d*ásnál jobban a budin ülést. ha meg akarod csalni, olyankor tedd, amikor bemegy a mosdóba. mire kijön, lejár a harmadik világháború is.

- a mérleg lányok általában prűdek, a pasikat meg bottal kell ütni, hogy kezdeményezzenek végre. nem jöttem még rá, hogy azért, mert lusták, mint a bűn, vagy csak egyszerűen ügyetlenek, de ha kezdenél valamit egy mérleggel, ne várj arra, hogy rászánja magát, hogy legalább köszönjön neked - akkor sem, ha a homlokára van tetoválva, hogy oda s vissza van érted- de ne is teperd le, mert megijed a kis finom lélek

- tudsz min. 3 tojással zsonglőrözni? kb. olyan érzés felszedni egy mérleget. de megéri!

Skorpió

- ha szex, akkor skorpió. ők "A Szex". officially.

- hajlamosak a depresszióra, öngyilkosságra, meg mindenféle devianciára (főleg szex terén), de ők az egyetlenek, akik rég rájöttek, miről szól a világ, mi az élet értelme: a szex. minden azon múlik, hogy kit akarsz megd*ni, s kit sikerül, illetve az dönt a sorsod felett, hogy veled ki akar lefeküdni, s kinek sikerül.

- amennyire a jó szex etalonja, annyira a kellemetlen meglepetéseké is. ne lepődj meg, ha egy kád vízben találod meg felvágott erekkel, vagy -jobbik esetben- az ágyban a legjobb barátnőddel.

- tudnám őket is szidni, de mivel szexről van szó, abban feddhetetlenek (egyébként érthetetlen, megfejthetetlen, súlyos, nyomasztó, unalmas, rosszindulatú, opportunista, kétszínű lusta dögök)

Nyilas

- ő "A Természetbuzi" - nagy A-val és nagy T-vel. fröcsköl a nyála az örömtől, ha térdig sárosan, átfagyva, büdösen rohangálhat kétszáz kilós hátizsákkal erdőből erdőbe, rétről rétre, mint egy skizofrén őzike; így értelemszerűen nem utál a szabadban vagy sátorban b*ni. az sem elhanyagolandó érv a természet mellett, hogy ott kiüvöltözheti magát, s mindig akad egy faág, amibe kapaszkodhat közösülés közben.

- az ágyban nem rosszak, de sokba kerül neked, ha kapcsolatot akarsz vele: búcsúzhatsz az idegrendszeredtől, önbizalmadtól és mentális stabilitásodtól, ugyanis nála kötekedőbb önjelölt félisten nem létezik.

- (szerintem) a nyilas lányok (és nem csak) a legszebbek. eddig még átlagost sem láttam, csak olyat, amelyiktől elmegy az ember (esze), ha csak ránéz. a baj pusztán annyi, hogy a kis öntelt dögök ezzel annyira tisztában vannak, hogy megrágják a szívedet, s szembeköpnek vele, ha észreveszik, hogy bejönnek neked.

Bak

- ezek annyira nem tudnak csókolózni, hogy törvény kéne tiltsa még a leghalványabb próbálkozásaikat is! belelógatják a nyelvüket a másik szájába, oszt várják, hogy az lesmárolja magát. (a kevésbé reménytelen eset legalább próbálkozik, s ha szerencséd van meg is úszod ép mandulával, s fogtörés nélkül)

- az ágyban kb. olyanok, mint a kosok, csak jóval unalmasabbak (nem, én sem tudom, hogy lehetséges ez). ha valami "hasznát akarod venni", bízd rá a könyvelést, vásárlást, s bárminemű ügyintézést. abban legalább olyan jó, mint a rákok a lefárasztásban, s a bikák a hisztizésben.

- egyébként minden alkalom olyan velük, mintha az első lenne - és nem jó értelemben...

(attól nekem még van kedvenc bakom, akire ez persze mind nem érvényes, de ezt az elfogultságom számlájára írom. meg az sem mellékes, hogy ezektől még én is félek, s túl sok a bak ismerősöm :D )

Vízöntő

- n/a

Halak

- annyira átszellemülten szeretkezik, hogy a partner egy idő után erős késztetést érez, hogy megkérdezze, zavar-e... a jó benne az, hogy jól lehet vele játszani: body-painting, szerepjáték, kellékek stb. 

- mivel nagy többségük alkohol- és/vagy drogfüggő (de minimum hajlamos rá), nem lesz nehéz dolgod, ha megkínálod valamivel (ha súlyos eset, elég, ha nyitva hagyod az orvosságos szekrényt...)

- egyébként uccsó büdös kurva (legjobb esetben is szűzkurva). ő szegény azt hiszi, hogy keresi az igazit, s közben mindenkiével összepászítja a pisilőjét "hátha ő lesz az" alapon. valaki szóljon már neki, hogy nincs olyan, hogy nagy Ő!

szeretsz *ni?

- mondd, te szeretsz d*ni?
- hogyne! - mondja csillogó szemekkel
- AKKÓ' MÉ' NEM TANULSZ MEG?!

Asztro-szex I. (kos >>> szűz)

Ajánlás az előző bejegyzés egyik hozzászólójának, akit valószínűleg megsértettem :)

Kos

- láttatok már nyulakat közösülni? mna... s így...
- ő az, akiknek annyira nem jelent semmit a szex (nélkülözhetetlen, illetve rendszeresen kielégítendő szükségleten kívül), hogy azt nyugodtan lehet vele pótcselekvésként űzni pl. tv-nézés, vagy fogmosás közben.
- vigyázat! van köztük rettentő hangos típus, aki valamiféle csatakiáltásszerű, vagy állati üvöltéshez hasonló hangot hallat, amikor éppen élvezne el.

Bika

- nem szeretnék túlozni, de ő az, akinek attól is merevedése lesz, ha csak ránézel. ellenben ez csakis és kizárólag akkor érvényes, ha szerelmes. ha nem az, teljesen tárgytalan nála az egész szex-téma.
- nem szívbajos a srác: amint zöldet kap, leteper, s úgy megdönget, hogy egy hét múlva is pislogsz az ágy szélén ülve (már ha tudsz ülni)
- ő "A Férfi"! leszámítva azt, hogy dögunalmas, szűklátókörű, fárasztóan érzelgős, akadékoskodó, féltékeny, hisztis, birtokló és annyi humora van, mint az anyukádban tesztoszteron... abszolút tökéletes.

Ikrek

- ő az, aki folyamatos, erős késztetést érez arra, hogy mindenbe és mindenkibe beletegye, akin lyuk van és szuszog (az utóbbi opcionális)
- ha ennek a megállás nélkül pofázó kisokosnak sikerül betömni a száját valamivel (volna egy-két javaslatom, hogy mivel) egészen jó szerető tud lenni, ha nem zavar téged, hogy kézállásban, buszmegállóban meg a keresztanyáddal is akar b*ni.
- ha rá tudod szoktatni, hogy a folyamatos közléskényszerének eszközét (becses száját) másra használja, megfogtad az isten lábát: nyertél egy orális-szex-masinát

Rák

- nem tud és nem szokott d*ni, ő kérem szépen csak szeretkezik, kivéve, ha hatalmas dudák között találja a fejét. akkor elmegy az esze. ő a zódiákus hivatalosan is kinevezett mellmániása.
- vigyázat! könnyen lefrusztrálódik. nem szabad kritizálni, mert egy életre megjegyzi, de dicsérni sem kell sokat, mert az elvonja a figyelmét, s a végén még inkább beszélgetni akar. mert ő mindent "meg kell beszéljen"
- ha szerelmes, bármit el lehet követni vele, bármire hajlandó azért, hogy boldoggá tegyen. annyira gyenge jellem, hogy megpattintja az emberben a manipulálhatnékot. a vicces az, hogy ő viszont az ellenkezőjét hiszi magáról. ettől aranyos.

Oroszlán

- ő csak úgy szeret hancúrozni, ha minden egyéb szükséglete ki van elégítve. kell hagyni pihenni, meg kell etetni, itatni, meg kell füröszteni, meg kell szeretgetni, s akkor jöhet a lepedőakrobatika. imádja, ha foglalkoznak vele.
- folyamatos pozitív visszajelzésre van szüksége. ha azt akarod, hogy rendszeresen és becsületesen megszedjen, a következő szabályokat feltétlenül tartsd be: 1.) ha valami nem tetszik, kussolsz!!! 2.) ha valamit jól csinál, mondd el neki. többször is. 3.) forogjon körülötte a világod, de maradjon meg az egyéniséged (szólj, ha összejött, hogy tapsoljalak meg)
- kínkeserves az idomítása, de megéri a fáradságot!

Szűz

- úgy b*ik, mintha pontoznák. kifejezetten teljesítményorientált. ha beledöglik is, de nem hagyja abba, amíg te nem mentél el, legyen nyugodt, hogy ő a dolgát elvégezte. ez persze abban az esetben, ha szeret.
- amikor nem szerelmes (és ez elég gyakori, mert jellemzően racionális síkon működő élőlény), arra megy ki a játék, hogy ő elmenjen. minél többször, s minél jobban. de akkor a játékszabály az, hogy "ha én elmentem, s neked még nem volt orgazmusod, az a te bajod, miért nem igyekeztél? elvégre egyszerre kezdtük!"
- attól nem kell félned, hogy megun, mert talán ő az egyetlen, akinek nincs túl nagy igénye a változatosságra. szereti a rutint. megkeresi a leghatékonyabb módszert mindenben, s élete végéig azt használja. (ez társra is vonatkozik)
______________________________

gondolom, mondanom sem kell, hogy "kinek nem inge, ne vegye magára" :)

puszit a szájra!

egész éjjel udvarolt a kocsmaasztalnál
- csak finoman, mert kissé szégyenlős.
hajnal fele kezdtem megkedvelni.
amikor menni akartam, megkérdezte, hogy jöhet-e velem, hisz
ugyanabban az utcában lakunk (csak ő közelebb a központhoz).

a taxiban, amikor szállt volna ki,

odahajolt hozzám, az ajkára tapasztotta

az ujjbegyét, s kérdőn mosolygott.

olyan aranyos volt a "kapok puszit?"

nézése, hogy nem bírtam megállni.

nyomtam egy puszit a szájára,

s intettem, hogy menjen már (zavarban voltam, 

na meg nem akartam lovat adni a segge alá).

boldogan vigyorgott, s integetett. 

néztem a taxiból. visszanézett ő is.

"fura a járása. kicsit rap-es," - gondoltam.

"vagy lehet, hogy az csak a fekete része" (mulatt a srác).

pirkadt. amikor a tömbházunk előtt kiszálltam a taxiból,

a gyengéd hajnali szellő az alsó ajkamra szárította azt az

egy csepp nyálat. visszanedvesítettem. édes volt.

a liftben becsukott szemmel próbáltam felidézni,

mihez hasonlított annyira, mert ismerős volt, 

de nem a száj, hanem az érzés. és beugrott!

amikor kicsi voltam, rengeteg kakaót ittam 

(mai napig az a kedvenc italom),

s többször volt olyan, hogy anyum tejszínhabot tett a tetejére;

olyankor azzal szórakoztattam, hogy az átmelegedett tejszínbe 

beledugtam a számat, hogy legyen bajuszom.

pontosan arra emlékeztetett: 

meleg, édes, puha, selymes 

tejszínhabra, s a kakaó illatára.

meg akarlak b..... b.. bökni!

- tetszik? 
- aha!
- s mit fogsz csinálni?
- asszem megkeresem fészbukkon.
- és?
- nemtom... megbököm!
- te tudod... én b*ni szoktam, nem bökdösődni.

Köszönöm Z. :)

absztinencia

magukkal ragadnak a képek.
úgy villannak, cikáznak, osonnak, suhannak, hogy beleszédülök.
önfeledten bámul ki az ablakon belőlem a gyermek,
egészségtelen sebességgel szűkül és tágul a pupillám 
a gyorsan váltakozó fényviszonyoktól, színektől, formáktól.


egyik pillanatban fűszer-, tenger- és kávéillatú, kreolbőrű,
telt ajkú, fekete szemű, hosszú szempillás gyermeteg férfi ül előttem,


a következőben tavaszillatú, barackvirág- és bronzbőrű, csillagszemű, szeplős, 
lelki meg fizikai erőtől duzzadó férfi fekszik alattam és szorít,


majd elveszlődöm egy bársonyhangú huncut lányban, aki úgy vezet,
mint világtalant az éj tündére egy holdfényes éjszakán vadrózsabokrok között:
kecses keze a tündér, melle a hold, arca és szája rózsából van, haja az éj. én meg vak,


de következő pillanatban már halogénlámpák erős fénye szúrja a szemem,
idegen városban, egy panzió fürdőszobájában ülök a földön 
és hamuzok az előttem lévő vécécsészébe. fázik a lábam és zavar a fény.


balra nézek, és meghajlik a tér, 
ébenfekete haja alatt húzódó mély barázdák a homlokán
a csend felszállópályájaként szolgálnak, 
aminek süvítő repülését tompa hangú csobbanás követi a szeme tengerzöldjében; 
írisze fölött megtörik a halogénlámpák vakító fénye;
a mosolyráncok sem mosolyognak már, a melankólia bejelenti az örökkévalóságot, 
mint egy kimért komornyik, átnyújtva a névjegyet egy ezüsttálcán: 


"egy úr keresi önt. azt mondja, nem akar semmit, nem is ide jött. beengedjem?"
elveszem a tálcáról az üres névjegyet, és azt mondom:
"igen. vártam. úgy egyeztünk, hogy nem jön soha. késett."
_________________________________________________

a fent említett emberekkel csak "majdnem"-ek, meg "kicsit"-ek sorozata volt,
de igazi szex nem. csak "maszatolás", ahogy egyikük fogalmazta viszonylag pontosan.

hónapok óta nincs kedvem a szexhez. annyira profán, hogy kiráz tőle a hideg.
szerelmes sem tudok lenni, csak elvarázsolnak dolgok. képek. hangok. lelkek. tudatok.

idegen szempárokat keresek az utcán. jönnek szembe az emberek,
és próbálok beléjük látni, beszélgetéseket figyelek az átjárónál, megállóban,
néha becsukom a szemem, amikor tömegben egy idegennek az illatát akarom jobban érezni.
néha azon kapom magam, hogy hozzá akarok érni egy ismeretlen lány melléhez,
vagy meg akarom fogni egy idegen férfi kezét. csak hogy "felpróbáljam",
milyen érzés csak érintés által megismerni. szavak és szex nélkül.

a kíváncsiság és nyitottság legletisztultabb formája.
a kisgyerek eleinte mindent a szájába vesz,
amikor kezd felcseperedni, inkább kérdez. :)
valahol a kettő között akadtam meg,
üres szájjal, szótlanul; nincs kérdésem, csak figyelek.

zuhanórepülés