2012. november 26., hétfő

a zaklatásról

az utóbbi időben néhány nőnemű olvasó kérdezett a zaklatásról.
a válaszom minden esetben személyreszabott, mert minden nő más,
és minden idegbeteg pasas (aki oda alacsonyodik, hogy egy nőt zaklasson) is más.

van olyan, akinek az szegi kedvét, ha figyelmen kívül hagyják,
de van olyan is, akit pont ez hoz lázba.
van olyan, akit jól kiérdemelt alázással lehet leültetni,
de van olyan is, aki pont ettől indul be.

személyhez és helyzethez mérten kell megoldani,
ezért nincs intergalaktikusan, univerzálisan érvényes recept,
az viszont biztos, hogy az ilyen energiavámpírokat ki kell iktatni,
mert semmi egyebet nem csinálnak, csak leterhelik az ember idegrendszerét,
s súlyosabb esetekben megszaggatják a szociális hálóját.

__________________________________________

nekem is megvolt a saját esetem (egyik a sok közül. a legutóbbi):


- hello bébike. tetszel. imádlak. képes lennék érted bármire.
- ???
- komolyan. régóta figyellek, téged akarlak.
- ???!!!
- de tényleg. a gyerekeid apja akarok lenni. tudom, hogy te is akarod.
- hát nem... (röhögök)
- de én tudom! biztos vagyok benne. lehet, hogy te nem vagy még tisztában vele, de mi egymásnak vagyunk teremtve.
- mi van?! (abbahagyom a röhögést. kezd nem vicces lenni a dolog.)
- (letérdel, öleli a lábam, könyörög, bőg, szipog és még könyörög egy kicsit) vedd észre, hogy soha senki mással nem leszel boldog, csak velem. ne álld útját a saját boldogságodnak. MERJ boldog lenni! velem!
- na figyelj, kezdesz nagyon siralmas lenni, hagyd abba, csak jobban beégeted magad - habár elképzelni sem tudom, hogy lehet ennél jobban. ha szórakoztatni akarsz, nagyon jól csinálod. ha nem, nagyon gyorsan állj fel, s tűnj el, amíg szépen mondom.
- te nem érted! (utalás arra, hogy én volnék a hülye) én megteszek érted bármit! amit csak akarsz!
- rendben. kezdjük azzal, hogy elengeded a lábam...
- (dehogy engedi! sőt! még jobban szorítja) meg kell értened, hogy nélkülem nem leszel boldog soha.
- jaj dehogynem. mihelyt elengeded a lábam, boldog leszek, s ha fel is szívódsz, annál inkább.
- te is tudod, hogy ez nem így van. nélkülem már nem leszel boldog soha!
- de. nagyonis az vagyok - a pasimmal.
- mi? neked van pasid?! átvertél! miért nem mondtad?!
- mert semmi közöd hozzá. szállj le a lábamról. kezd zsibbadni.
- na nem baj. akkor rúgd ki a pasidat s gyere velem. úgyse szereted.
- fél perce még azt sem tudtad, hogy van, most meg már hirtelen párkapcsolati tanácsokat osztogatsz vaktában?
- na ez az. átvertél! nem szóltál időben, hogy van pasid. de ne aggódj. megszabadítalak tőle. szabad leszel, s velem lehetsz. boldogan élünk majd, míg meg nem halunk.
- meghalsz te rögtön, ha nem engeded el a lábam. tényleg kezd elegem lenni. szállj le! (lerugdosom)
- mi?! azt hiszed, ilyen könnyen szabadulsz?! te szajha! büdös ribanc! átvertél! soha nem bocsátom meg! üldözni foglak életed hátralevő részében! soha nem szabadulsz tőlem!

és tényleg. komolyan gondolta. hónapok óta még mindig nem hagy békén (a csávó pontosabban tudja, mert ő viszont órákban és percekben számon tartotta - a megismerkedés pillanatától számítva. kb. kilenc hónap).

a fenti párbeszéd kompaktizált, de a valóságot tükröző mintája annak, hogy hogyan zajlott a (viszonylag egyoldalú) kommunikáció azalatt a háromnegyed év alatt. a dialógusban szereplő mondatok kb. 95 százaléka szó szerinti idézet .

íme a rövidebb változat képlete, ami pl. vidéki diszkókban gyakran elhangzik:

- (valamilyen intenzív bók, amit a csávó látszólag(!) nagyon komolyan gondol)
- (csak hát a csajnak nem jön be, ezért tudatja vele, hogy fölösleges próbálkozni)
- (a fószer nem hagyja abba. bizonygatni kezdi, hogy márpedig neki vele lesz a legjobb)
- (a lánynak tényleg elege lesz, és határozottabban tudatja vele, hogy semmi esélye)
- (a tag elkezdi hülyepicsázni s kurvázni. mindenféle mocskot ordibál utána.)

olyan is volt, hogy egy éjszaka alatt három nem fogadott hívás, húsz üzenet, kilenc e-mail, négy facebook üzenet, és néhány komment-kísérlet mindenféle álnéven (amik nem kerülnek ki, mert nyilván kimoderáltam). mondom - egy átlagos, akármilyen éjszaka alatt.

kezdve azzal, hogy megfenyegetett, hogy megöleti a pasimat, azon keresztül, hogy az ő nevében próbált kommentelni a blogomra, el egészen addig, hogy az ismerőseimet jelölgeti be fészbukkon, széles palettán zaklat.

most már kicsit alábbhagyott, mert kénytelen voltam megzsarolni azzal, hogy a volt főnökétől (jogász) fogok tanácsot kérni, hogy jogilag mi számít zaklatásnak - mert a volt alkalmazottja (aki szerintem nem felmondott, hanem kirúgták - nem lepődnék meg egy ilyen pszichés betegnél) azt csinálja velem. 

na de még mindig nem adta fel, pedig letiltottam mindenhonnan, ahonnan csak lehetett és új telefonszámot használok. a (nem annyira vicces) poén az, hogy szerintem büszke magára a szerencsétlen, hogy felkerül a blogomra is, nem számít neki az sem, hogy elrettentő példának.

ha arra kerülne sor, hogy beutalják elmegyógyintézetbe,
megünneplem azzal, hogy csináltatok neki egy ilyen felsőt:


_______________________________________________

és akkor most kedves felebarátaim, 
egy perc csend az ilyen zavart elméjű zaklatókért...

2012. november 20., kedd

használati útmutató a hisztis nőhöz

RÖVID TÁVÚ MEGOLDÁSOK

félreértések elkerülése végett első körben szögezzük le:
nem csak a nők hisztiznek.
sőt, a hisztis pasik sokkal súlyosabbak tudnak lenni,
mert ők komolyan is gondolják azt, hogy komolyan gondolják...

amit fontos tudni a hisztriről/hisztiző egyénekről:

- (TIPP) amikor hisztizik, ne vitatkozz vele, ne próbálj érvelni.
egy sapka szart nem ér - biztosan feltűnt már.
ha érdekelné a véleményed, hagyna szóhoz jutni, ám pont ez a különbség a konfliktust kezelni akaró és a konfliktust hobbiból gerjesztő ember között: aki tényleg megoldást keres, az meghallgat, viszont aki csak bosszút akar állni valamelyik ellene elkövetett hatalmas nagy gonoszságod miatt, az csak mondani akar, amíg a füled el nem kezd vérezni. ilyen borzasztó súlyos sérelem pl az, ha négy hónappal, három héttel és öt nappal ezelőtt kocsmázáskor egy sörrel többet ittál az általa előírt mennyiségnél, vagy múlt hét csütörtökén másfél perccel később válaszoltál messengeren - éppen munkában voltál, s dolgod volt - amikor neki életbevágóan fontos lett volna megbeszélni veled, hogy szerinted a pántos vagy a pánt nélküli retikült vegye meg születésnapjára annak a barátnőjének, akit amúgy is rühellsz - de ezt persze nem mernéd elmondani neki, mert kiherélne miatta, s lenyeletné veled a golyóidat.

- (TIPP) amikor beszél hozzád, tartsd a szemkontaktust (amíg csak bírod).
ha úgy tűnik, hogy nem figyelsz, az csak olaj a tűzre. persze ajánlott tényleg figyelni is, mert a végén még visszakérdez, s nagy bajban leszel, ha nem tudsz érdemben hozzászólni a totál értelmetlen marhaságaihoz.

- ellenben amennyiben teheted, (TIPP) ne reagálj - amikor azt nem kéri spéci. sem mimikával, sem szóval. a hisztiző ember olyan, mint egy bombával felszerelkezett terrorista: egy rossz szó vagy mozdulat, és robbant. a reakció csak lehetőságet ad arra, hogy továbbfűzze a szálat; főleg, ha nem úgy reagálsz, ahogyan ő szeretné (amire kb 0,00001 % esélyed van).

- te VÉGIG (TIPP) őrizd meg a nyugalmadat, viszont neki SOHA ne mondd azt, hogy (súlyosság szerint növekvő sorrendben): hagyjon békén, hagyja abba, fejezze be, hallgasson, vagy isten ments azt, hogy nyugodjon le - attól akad ki a legjobban.

- (TIPP) a szó, amit semmilyen körülmények között ne ejts ki: HISZTI. semmilyen szószerkezetben, semmilyen formában, még arra is figyelj oda, hogy véletlenül se fogalmazz úgy, hogy egyik szó vége "hisz", az utána következő eleje meg "ti" legyen, mert az lesz a vége, hogy "ki hisztizik??? ez neked hiszti??? én nem hisztizek! ez nem hiszti! csak az igazat mondom" (ha ezt hallod, nagyon elbasztad, nincs kiút. kezdhetsz is gondolkodni azon, meyik AC/DC szám menjen a temetéseden)

- a nagy kedvenceink közé tartozik ugye a "mindig" és a "soha". nyilván nem számít, ha negyven alkalomból egyszer (szándékosan) úgy hagytad a villanyt a fürdőben, mert vissza akartál menni valamiért (tegyük fel, ez tavaly ősszel volt), az ő kiforrott és k*vára megalapozott véleménye az, hogy te "MINDIG ÚGY HAGYOD A VILLANYT A FÜRDŐBEN!!!", vagy éppen SOHA nem kapcsolod le. te mindig annyit iszol, soha nem foglalkozol vele, mindig elalszol szex után (...egy órával - miután végighallgattad az általa betervezett csacsogásadagjának 14 százalékát, s valahol a "bezzeg anyum barátnője lánya kolléganőjének a pasija milyen talpraesett" körül lekoppan a szemed)

- a hisztizés egyik leghatékonyabb eszköze az érzelmi zsarolás. a szakítással való fenyegetőzéstől az öngyilkosság ecsetelésén át széles skálán kreatívak a fehérnépek. az ultimátumokat, horrorisztikus következmények felvázolását irigylésreméltó részletességgel kezelik, s furcsa mód be tudják úgy állítani, hogy első hallásra minden tökéletesen logikusnak hat, de hogy hogyan is jutnak el onnan, hogy nem csavartad vissza a kupakot a fogpasztás tubusra oda, hogy azzal fenyegetőzzenek, hogy felvágják az ereiket... mai napig talány az átlagember számára.

- személyes kedvencem az, amikor kihisztizi magát, s megkoronázza azzal, hogy egy hatalmas nagy jelentőséggel bíró kijelentés után (mint pl. az, hogy lehetetlenül viselkedsz, s ő ezt nem bírja - érted. te. TE viselkedsz lehetetlenül.) fogja magát, hátat fordít, és elsétál/rohan. te már belenyugodtál, hogy ez ennyi volt. nosztalgiából még megnézed egyszer s utoljára a szép fenekét, belenyugszol, hogy most egy hétig kénytelen leszel inni meg pornóra recskázni, hogy ne gondolj arra, milyen szép volt reggelente, amikor a napfényben csillogtak az arany fürtjei, s olyan édesen csámcsogott álmában, meg milyen jól telt az a szilveszter, amikor snowboardozni tanítottad, s hogy milyen istenien szopott, meg milyen jó fej az apukája, s milyen kár, hogy már nem fogsz vele találkozni - amikor egyszer csak meghallod ugyanazt a hangot, ami alig húsz másodperce hagyta abba a másfél órás rinyálást, s azt sípolja: "MIÉRT NEM JÖTTÉL UTÁNAM?! TE NEM IS SZERETSZ!". ne ess kétségbe, kedves barátom. nem veled van baj, ha ilyenkor nem jut eszedbe semmi értelmes. tényleg nem. esküszöm!
amit tehetsz ilyenkor: ha elég jól ismered, s már nagyjából ráérzel, mikor következne az a pillanat, amikor hátat fordít, megelőzöd. (TIPP) légy te az, aki hátat fordít, s elsétál. ha fontos vagy neki, úgyse hagyja annyiban. ha büszke, nem megy azonnal utánad, de számíts egész éjszakán át tartó sms-ezésre, amit ő fog kezdeményezni. elsőre nem hangzik jól, de az az igazság, hogy jó módszer. (TIPP) telefonos üzenetben kénytelen rövidre fogni, csak a lényeget írni, sokkal több rizsa marad ki - hátha kiderül, mi is a baja... ha ragszkodik ahhoz, hogy felhívd, vagy ő hív, írd meg neki, hogy most duzzogsz. ezzel elkezdődik az sms-ezés. ha beszélgetni kezdenétek (élő vagy tel.), csak ismét megragadná az alkalmat, hogy kiakadjon. írd te a játékszabályokat. forduljon a kocka.

- van még az a furcsa jelenség, amikor az az érzésed, hogy minden, ami kijön a száján tulajdonképpen rá vonatkozik. csupa olyan dologgal vádol, amit ha belegondolsz, te valószínűleg nem csináltál soha, ő viszont kísértetiesen hasonlít arra a személyre, akinek a hibáira akkora beleéléssel reflektál. ilyenkor persze (TIPP) eszedbe ne jusson megmondani neki, hogy tulajdonképpen projektál, mert a gitárodat/laptopodat kihajítja az ablakon. csak magadban, szépen csendben konstatáld, hogy saját magával van baja, s nem bír szembenézni a saját problémáival, ezért valakire rá kell kennie, hogy a sok pofázás közben megoldást találjon. persze ő ezt a kognitív folyamatot nem tudatosítja, de (TIPP) jól jegyezd meg azt, amit neked tanácsol a (nem kizárt, hogy nem létező) hibáid orvoslására, s ugyanazt a tanácsot add neki majd, amikor nyitott lesz rá (kb. egy hét múlva egy kiadós dugás után - olyankor a legnyitottabbak a fehérnépek, úgy lábilag, mint lelkileg)

- ha oda fajul a dolog, hogy tárgyakkal kezd el dobálózni (ritka állatfaj, de van ilyen is), a legnagyobb jóindulattal segíts neki. ha odavág egy vázát, verj oda egy tányért, de legyen világos, hogy neki segítesz, nem pedig ellene irányul a cselekedet. ha nem vagy biztos benne, hogy össze tudod ezt hozni, egyszerűbb, ha (TIPP) ilyenkor adogatod a kezébe a tárgyakat. amint eltör valamit, segítőkészen keresd meg neki a következő törékeny tárgyat, s kedvesen add a kezébe, miközben megkérdezed, hogy "ez megfelel, szívem? :)". a hisztiző díszpéldány nem sokban különbözik a csintalan gyerektől: amint valamit szabad, már messze nem olyan érdekes. (persze arra is van esély, hogy a cinizmustól annyira feldühödik, hogy nekiáll az ütvefúróval a gitárodnak/laptopodnak, de ha erre kerülne sor, (TIPP) fogd le - elvégre remélhetőleg te vagy az erősebb - és dobd ki, vagyis szakíts vele. tényleg túllépi a határt az, aki a személyes tárgyaidat rongálja a saját agybaja miatt)

HOSSZÚ TÁVÚ MEGOLDÁSOK

a hisztik mögött megbúvó okok: bizonytalanság, magányosság, értetlenség, szexhiány, elhanyagoltság érzése. próbálja magára irányítani a figyelmedet, ez amolyan "foglalkozz velem!".

ha szereted, s szeretnéd, hogy minden a legnagyobb rendben legyen köztetek, (MEGELŐZÉS) kommunikálni kell. tudjuk, tudjuk... nem kedvence a fériaknak ez a rész, de az az igazság, hogy a legtöbb csaj azért akad ki, mert hiányolja a kommunikációt. egyezzünk meg, mégiscsak könnyebb lenne  neked is olyankor beszélgetni, amikor nyugisak vagytok, mint hatszor többet veszekedni, amikor ő kiakad.

ja és rendszeresen ki kell nyalni, meg kell b*ni - úgy, hogy az ájulás határán kaparja a lepedőt. minél gyakrabban dugod, annál kevesebb energiája marad rinyálni. világos, nem?

(HA MÁR MEGVAN A BAJ) a hisztit azzal lehet hatástalanítani, ha kideríted, hogy tulajdonképpen mi a baj. az igazi baj. persze a férfiak hajlamosak mindenre rámondani, hogy hiszti, amit nem szívesen hallanak, attól még arra is simán van esély, hogy igaza van, te vagy a fasz, s még rá is fogod, hogy hisztizik. szóval előbb tarts önvizsgálatot, s ha valóban biztos vagy abban, hogy nem megalapozott a kiakadása, keresd meg az igazi okot. egyeseknél segít, ha őszinte vagy, és (kedvesen, gyengéden) megmondod neki, hogy úgy veszed észre, hogy valami más dolog húzódik meg a háttérben, s ha ő is benne van, szívesen segítesz, derítsétek ki együtt, mi szúrja a kicsi szívét. megeshet, hogy munkahelyi stressz, családi probléma, amiről nem beszél stb.

ha azt látja, hogy tényleg szeretnéd, ha jobban érezné magát, megenyhül. persze az idő, ami alatt bekövetkezik a megenyhülése, egyenesen arányos a makacsságával. van, aki azonnal rádöbben, s van, aki még két órát duzzog, hogy ne legyen sikerélményed, hogy túl könnyen lefegyverezted.

lányoknak:
van a pasiknak az a szokása, hogy felveszik a kabátjukat, s kimennek az ajtón, amikor már nem bírják kezelni a helyzetet. ne felejtsd el, hogy ezt ő k*vára nem azért csinálja, hogy utánaszaladj! de tényleg nem! ha egy férfi kimegy az ajtón, azért teszi, mert egyedül akar lenni, ki akarja szellőztetni a fejét. hagyni kell. menjen. jobb is. nyugodjon le, na meg aztán neked is jót tesz, ha lecsillapodsz, s átgondolod, honnan indult az egész, s tulajdonképpen mit is akartál elérni vele. ha nem oldódott meg a probléma, stratégiát kell váltanod, mert megismételni ugyanazt a vitát semmi értelme, nem juttok vele előbbre, ha eddig nem sikerült.
Puritán Szemét

Névjegy létrehozása