troll

amióta ismét egyedülálló lettem, erős késztetést érzek, hogy marhaságokat csináljak.
kapcsolatban mindg egy kicsit háttérbe szorul a bolondos énem.
nemrég jól kiengedtem párszor.
__________________

egyik este az unokatestvéremmel megéheztünk s úgy döntöttünk, házhoz rendelünk.
megrendeljük a kaját, érkezik a futár, ledobok magamról minden ruhát,
felveszek egy vastag, kötött gyapjúzoknit, s mezteleül ajtót nyitok. helyesbítek: zokniban.
pókerarccal nyújtom oda neki a pénzt, ő pókerarccal elveszi, ideadja a visszajárót,
átveszem a dobozokat, megköszönöm szépen, elköszönünk, becsukom az ajtót.
az unokatesómmal egymásnak dőlve vihogung az előszobában, mint a hülyegyerekek.

nincs a történetnek semmi tanulsága. max anny, hogy érdemes a greenhouse-tól rendelni,
mert a futár jófej csávó.

__________________

másik:
nőgyógyásznál. a pasas (mindigis férfi nőgyógyászhoz szerettem járni)
rutinosan matat bennem két ujjal, a másik kezével  nyomkodja az alhasam,
s kérdezgeti, hogy fáj-e (abszolút rutinművelet), közben nézi a falat. koncentrál.
ismét kérdezi, hogy "és itt? itt fáj?". mondom "nem, egyáltalán, sőt, ha így folytatja,
kifejezetten jó lesz, mert pont megtalálta a g-pontomat, gratulálok."
elkezd röhögni, a nevetéstől remeg bennem a keze. mire én
"ez az! csak így tovább, ne álljon meg" s még hozzá is toldok egy finom pornósikolyt.
a csávó kikapja a kezét s fél percig megállás nélkül röhög.
amikor abbahagyja, azt mondja, annakdején, amikor orvosin volt,
s nőgyógyász akart lenni, azt remélte, minden munkanapja ilyen fasza lesz.
mondom, örvendek, hogy örömet szerezhettem neki, s ő is szinte nekem...
mondom "szinte".

__________________