2011. szeptember 7., szerda

dress code: office "please fuck me hard" casual

nem tudom, hányadik alkalom lehetett,
mert az első kettő után az összes többi egybefolyt egy kicsit,
pusztán azért, mert többnyire eszméletlen-közelire intéz. sőt!
néhányszor az orgazmus relémet is szinte elrontotta - ismerős az az érzés, 
amikor már annyi mikro meg makro meg funky orgazmusod volt, 
hogy határozottan azt érzed, ha még egyet fogsz élvezni, beledöglesz?

de nagyon az elején volt még.
szerintem még fel sem fogtuk igazán,
hogy mi egyre gyakranbban dugunk.

ő úgy vélte, hogy egy arrogáns, nimfomániás, kegyetlen, manipulatív dög vagyok,
én meg úgy gondoltam, hogy egy fárasztó, beképzelt, önző ripacs
- méretes fasszal és szép autóval.
egyikünk sem tagadta, hogy a másiknak némiképp igaza van.
megvolt ennek is a viszonylag magas szexiségi-faktora.
kissé olyan "tiszta szerencse, hogy csak dugunk, és nem kell kedveljelek is"
hangulat uralkodott el olyankor, amikor éppen nem volt bennem tövig.
a szimpátia hiánya keretet adott arra, hogy
megengedjünk magunknak egy csomó ocsmányságot (nem feltétlenül szexre értem),
fizikai meg lelki perverziót. nem volt az ég világán semmi veszítenivaló.
eleinte.

na de az a bizonyos alkalom
- amelyik nem tudom pontosan, hogy az első kb 5 közül hányadik lehetett -
mindenképp az egyik kedvencem marad...

megbeszéltük, hogy lejön utánam, s felmegyünk hozzá.
semmi extra.
pont ez volt a bajom.
kellett valami extra,
hisz tudom magamról, hogy rekordidő alatt képes vagyok leunni bármit.

főleg embereket.

gondoltam, kezdésből elég lesz a combfix, mini, tűsarkú.

nem akartam túlzásba vinni korzettel is.

a megbeszélt időpontban, a megbeszélt helyen vártam.
egy kicsit kiálltam az út szélére, hogy érezzem magam igazán kurvá(s)nak,
hangolódjak rá a saját játékomra.
amíg ott álltam az út szélén valami 2 percet,
szerintem az összes sofőr megnézett

s talán azon gondolkozhattak, hogy mióta állnak 
"office-please fuck me hard-casual" stílusban 
nyomuló kurvák a városnak ezen a részén
.
inkluzíve Ő is, amikor lehúzott mellém.
jót szórakoztam volna, ha lehúzta volna az ablakot, 
hogy behajolhassak, és megbeszéljük a tarifot. 
nekem van annyi humorérzékem. Ő a vérkomoly típus.

beültem. cseppet sem kellett megerőltessem magam,
hogy úgy toljam be a hátsóm az anyósülésre,
hogy kivillanjon a combfix, elvégre olyan picike volt
az a szürke (tényleg office) szövetszoknyácska,
hogy az már a legnagyobb jóindulattal is a
"ha meghúzod a rojtját, fáj" kategóriába sorolható.

hát reagált is a legény a látványra: végigmért kikerekedett szemekkel,
elvörösödött, halkan köszönt, nyelt egy diszkrétet,
majd úgy megmarkolta a kormányt, minhta most tanulna vezetni.

elindultunk. 
én közben csacskaságokat locsogtam, fecsegtem,
s mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne,
meglazítottam a biztonsági ővet, megemeltem a popóm,
benyúltam a szoknyám alá, és lehúztam a picike tangát.
már csak azt kellett eldöntenem, hogy a szájába gyúrom,
az ölébe dobom, vagy elteszem, de így sem bírt rámnézni,
csak a szeme sarkából figyelte, mit csinálok, s egyre határozottabban
kapaszkodott a kormányba, s egyre vörösebb lett a feje. 

imádom, amikor elvörösödik. jól áll neki. 
de mindig tagadja. s az mégaranyosabbá teszi.

kezdett bosszantani, hogy annyira visszafogottan reagál.
igazán megérdemelt volna az akcióm legalább egy kis koccanást,
esetleg egy súlyosabb közúti balesetet,  de  Ő csak meredt az útra,
tüntetőlegesen előrehajolva nézte a jelzőlámpákat, 
és mindent beleadva próbálta azt a látszatot kelteni, hogy a nadrágja alatti,
abszolút látványosan izgő-mozgó - még a biztonsági ővét is mozgató -
hímtag nem vele van.

így hát... mit van mit tenni... kénytelen voltam magamhoz nyúlni.
arra már nem tudott nem reagálni; tetetett megrökönyödéssel,
elcsukló hangon megkérdezte "te most magadhoz nyúlsz?",
amire kislányos kuncogással a válasz "aha :D".

na kb. akkortájt húzhatta el nála a kicsi törpe a piros függönyt, mert olyan
uszkve 2.6 Mach-os sebességgel, süvítve érkezett be a keze a szoknyám alá,
s a Cipariu-téri stopplámpánál lefékezve úgy megnézett, hogy majd teherbe estem tőle.

konstatáltatott, hogy bizony-bizony erőssége a multitasking, mert amíg megérkeztünk,
én is megérkeztem vagy kétszer attól, amit a lábam között művelt a jobbjával, 
s amellett még kifejezetten ügyesen manőverezett is - kormányozott meg kapcsolt ballal - 
természetesen jóval a megengedett sebességkorlát fölött, feltehetően azért,
hogy minél hamarabb érjünk haza, de fogggalmam nincs, mi volt neki olyan sürgős........

amikor kiszálltam, vetettem egy pillantást az ülésre,
hogy nem-e dizájnolta át ez-az a mintázatát

mint utólag kiderült, mégse volt annyira rövid a szonya,
mert felfogott mindent, aminek nem az ülésen volt a helye.

amikor a lépcsőházba értünk, kaján vigyorral tessékelt előlre a lépcsőn,
s amíg felértünk a harmadikra, szinte meggyulladt a szoknyám, úgy égette a tekintete,
de uralkodott magán, mert jólnevelt, s ráadásul jóban van a szomszédokkal,
de amint beértünk a lakásba, betoloncolt a hálóba, s akkora ívben hajított az ágyra,
hogy az maximális pontszámot érdemelne a "nődobáló" olimpián - ha volna ilyen.

na és akkor mit csinál ilyenkor egy épeszű, elborult agyú pasas?
na fiúk, lányok? tipp?
mit, mit?!
hát jól megrakja a kislányt!

s ő ehhez képest mit csinált?
hát nem azt!
letérdelt az ágy mellé, eltűnt a feje a szoknya alatt, s úgy hétrét nyalt,
hogy a tüdőm aljában megkavarta a kátrányt,
s mielőtt még széttéptem volna az ágyneműt,
kibújt, s csillogó pofaszőrzettel kijelentette vigyorogva,
hogy ő most elmegy zuhanyozni.
azt hittem, megnyúzom!!!

életem leghosszabb 10 perce volt, amíg visszajött.
de életem legjobb 45 perce, amíg aztán elment.

másnap reggel államvizsga védéseket nézni mentem,
de előtte már nem volt időm hazamenni átöltözni,
így elég furán éreztem magam, amikor húzigáltam lefele a szoknyámat,
hogy a volt tanáraim ne a combfixem csipkéjét nézzék...

nem mintha a fátyolos tekintetemből, s fáradtságomból nem lett volna egyértelmű, 
hogy nem otthonról érkeztem. de kit érdekelt? szerintem őket nem.
csak a kapus nézett meg furán.

27 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ilyeneket szoktak meselni a ferfiak egymasnak sorozes kozben es fele nem igaz...

P.Sz. írta...

esz a fene, mi, hogy nem veled történik az ilyesmi? :)

nem érezném magam feljogosultnak arra, hogy szexről írjak, ha nem csinálnék ilyeneket.
s nem tudná lekötni a figyelmem egy olyan férfi, akivel nem lehetne...

Névtelen írta...

Elobbi nevtelen vagyok: jelentem nagyon jot rohogtem az elso soron.
Vegul is teljesen mindegy, csak ahogyan ki van szinezve az egesz...

P.Sz. írta...

nem tudtam aludni, s volt kedvem jó bő nyállal írni.
pedig lehetett volna három sor is :)

óvodás dolog lenne azt mondani, hogy ha nem hiszed, kérdezd meg a szóban forgó úriembertől... az sem kizárt, hogy neki pl. nem ez volt a legvadabb élménye velem. lehet, hogy tudna jobbat is mesélni, s azt még ennyire sem hinnéd :)

ha tudnád, mennyire jó érzés úgy élni, hogy olyanokat merj tényleg megcsinálni, amit mások el sem hisznek :)

Belinda írta...

hehe! nagy nagy LIKE!
...s aki nem hiszi az meg jarjon utana... ne pofazzon itt hulyesegeket

P.Sz. írta...

nanana! szeresd felebarátodat. :)
ne sértegess senkit. azt csak nekem szabad.

Belinda írta...

:)) ki mondta a "hulyeseg" az feltelenul rossz...elvegre mi (vagy csak en?) is minidg azt csinaljuk:))

R írta...

Névtelen, ez a "fantázia" nem írás közben lett színes, az volt már amikor elkövették ;))

Dora írta...

OOOO, ugy varom mindig a bejegyzeseket, kar, hogy nem irsz gyakrabban :)
Nagyon durva, jo ertelemben, 7 ev utan en is egyre jobban kezdem elvezni a szexet, es egyre tobbet merek. Ugy erzem ezekhez a dolgokhoz is meg kell erni.
Irj meg! Irj meg! Irj meg! :)

Névtelen írta...

Kedves PSz, ezek fizetett partfogok vagy csak ugy hobbibol teszik?

Nora írta...

Hogyhogy nem lehet elhinni? Ez, szerintem, a normalitas kategoriaba tartozik. Ami ezen szinten alul van, szerintem (is) unalmas.

nzs írta...

Ne ertsd felre, nem nyomulok - neha feljovok es elolvasom a bejegyzeseidet - de van egy kerdesem! Mi az ami megfog teged egy pasiban? Ertem en, hogy jo a szex vele, de azon tul mi (vagy ki) tud megfogni? Ez csak kivancsisag, nem akarok bunkonak tunni vagy indiszkret lenni. Sok sikert tovabbra is az irashoz, meg az elethez is!

P.Sz. írta...

:::Belinda:::
helyes! :D

:::Dora:::
(köszönöm, kedves vagy :) )
remélem, még 7 év múlva ennél is jobban fogod ;)

:::névtelen 2011.09.08.12:42:::
ilyesmire nem költenék, de örvendek, hogy akad bőven olyan, aki ingyen is megteszi. remélem, őszintén.

egyébként Shakespeare mondta, hogy "inkább utálj azért, aki vagyok, mint szeress azért, aki nem vagyok"
ez ugrott be erről, nem tudom, miért :)

:::Nora:::
na végre! egy igazán egészséges hozzáállás :D
köszönöm! :)

:::nzs:::
nagyon aranyos vagy, nem veszem tolakodásnak, s azt hiszem, a kérdést is értem.
remélem, majd Te is a választ:
1. ha csak egy dolgot választhatok, ami mindig megragadja a figyelmem, az azt hiszem, a pozitív, kedves kisugárzás.
2. az összetettebb válasz:
annak ellenére, hogy ez foglalkoztat, nem a jó szex a legfontosabb - nekem.
sokkal inkább az, hogy tisztelni tudjak valamit az illetőben; akár azt, hogy rendkívül jó a szakmájában, akár azt, hogy csodáljam a karakterét (ehhez pedig első sorban gerincesnek, talpraesettnek, bátornak és jóindulatúnak kell lennie - tudom, hogy mind banálisnak hangzó tulajdonságok, de egytől egyig komolyan gondolom őket.)
Az a férfi tud megfogni, meghatni, akiről lerí, hogy képes és hajlandó valami többet hozzáadni a világhoz; hogy van értelme és célja a létének, és ő ezt tudja is, ezért következetesen halad a célja fele - legyen az akár vécépapírgyártás vagy önkénteskedés Afrikában.
Ja és az már csak hab a tortán, ha kifinomult az ízlése, diplomatikus, elegáns (mindenben), és az a fajta, aki nem alszik el az operában. De mondom, ez csak bónusz. :)
(egyébként igenis, van ilyen férfi. ismerek is párat. úgyhogy nem kis fruskás fantáziálgatás, csak pofátlanul nagyok az elvárásaim. s akkor mi van?! :) )

remélem, kielégítő a válasz...

nzs írta...

Koszonom a valaszokat! oszinten szolva ilyen valaszt is vartam! :)

Meg egy, nevezzuk koltoi kerdesnek (megallapitasnak). Ugy kepzelem, hogy neked azert van egy "egeszseges" egod, legalabbis ezt lathatjak a kivulallok! De azert magadban erzed a bizonytalansagaidat. Ez valahogy biztosan hulyen hangzott. De arra gondolok, hogy a kelletenel gyakrabban erzed es gondolod, hogy hianyzik valami az eletebol, amit nem tudsz meghatarozni. Lehet, hogy nem igy van, akkor elnezest!

"egyébként igenis, van ilyen férfi..." Ezt en is megerositem, egyet en is ismerek! :)

Orultem!

Ui.: ne tedd publikussa, vagy ne valaszolj, ha gazos a kerdes, mert ez indiszkretebb az elozonel.

lakmuszisz írta...

Biiiiig Lájk....
isteni.

Névtelen írta...

És a partnereid teljesítik a pofátlanul nagy elvárásaid? Legyen az csak egyszerű szexpartner vagy tartós kapcsolat. S ha nem mennyit engedsz a checklist-ből? Másképp fogalmazva minden esetben követed a fent említett elvárási rendszert? (bocsi, picit lemaradtam az utolsó hozzászólásoknál, a bejegyzés nagyon ott van -annak ellenére, hogy mindez nekem túl merész-)

Névtelen írta...

Csiplek azert csipkedlek...a korulotted kekke fuvalkodott pulykakon meg csak rohogni tudok.

edo írta...

:) na, akkor adok itt ölelést. nagyon, nagyot :) ezért a bejegyzését (is). szerintem pedig egyáltalán nem baj a fantázia előtte, utána, közben. mert mi teremtjük azt, ami van. ezért sokkal inkább a hiánya lehet baj. egyformán hozzátartozik mindenhez a lecsupaszítás is, meg a felöltöztetés is ;) és nem baj, ha néha összekeverjük a sorrendet :) csak a ritmusa legyen meg, a lüktetése.

rovidenandi írta...

TE P.SZ.! amikor olvastam az elvarasaidrol, mintha a sajatjaimat irtad volna le. kettonk kozott csupan annyi a kbseg, h neked (gondolom) annyi pasid van amennyit akarsz, nekem meg... enyhhen szolva keves. kerdes: h csinalod? miccsinalok rosszul? - na jo, az utobbit nem gondolom komolyan :P

Névtelen írta...

nekem az a véleményem, hogy a méretek, arányok eltorzulása csakis az érzelmi intenzitás következményei. és ez teljesen érthető, és rendben van. szerintem akkor van baj, ha csupán azért túlzunk az elmesélésben, mert tökösebbnek akarunk tűnni.

Névtelen írta...

TLDR :P

catcherintherye írta...

"legyen az akár vécépapírgyártás vagy önkénteskedés Afrikában"-ez a mondatod szeget ütött a fejemben, elárulod mire gondoltál egész pontosan, hm??

P.Sz. írta...

:::névtelen 2011.09.09.22:45:::
nem a partnernek kell teljesítenie az én elvárásaimat, hanem az én dolgom, hogy csakis olyan embert engedjek be az életembe, akiről első ránézésre minimum 70 százalék garantált a "checklist"-ből. ami kizáró jellegű: butaság, rosszindulat, kicsinyesség, neveletlenség. ezektől kiráz a hideg. még ismerősben is elkerülöm az ilyeneket, ha tehetem, nem hogy olyannal járjak, vagy akár csak d*gjak.

:::rovidenandi:::
ahhoz, hogy annyi pasid legyen, ahányat csak akarsz, egyszerű a képlet: azt mutasd, ami kell nekik. és nem nehéz kitalálni, mi kell nekik.

ha azt akarod, aki igazán neked való, nem csak futó kaland, akkor add önmagadat és várj. de lehangoló tud lenni, ha nem jön egyből. és általában nem jön egyből... :)

amit a nők (és nem csak) rosszul szoktak csinálni: lobogtatják az elvárásaikat, de megfeledkeznek arról, hogy nem csak nekik vannak. ne kívánj soha többet, mint amit te magad képes vagy adni.

már említettem párszor: az egésznek a titka az, hogy jól lődd be a célcsoportodat.

:::névtelen2011.09.13.16:00:::
úgy érzem, mintha védenél. köszönöm. kedves tőled :)
egyébként nekem semmi bajom azokkal, akik nem hiszik, de semmi fikció nincs ebben a szövegben. esküszöm, vannak emberek, akik ilyeneket csinálnak :) s mi ketten történetesen közéjük tartozunk.

:::névtelen 2011.09.14.07:53:::
?

:::catcherintherye:::
szakmára érted, vagy mire? nekem igazából teljesen mindegy, mivel foglalkozik, amíg azt lelkesedéssel és kitűzött céllal műveli. (egyébként a sokoldalú, művelt mérnökök a gyenge pontjaim - az olyan, aki nem ijed meg a matektől, fizikától, tud fejben számolni, de néha híreket, meg regényt is olvas,s ha valamilyen hangszeren is játszik, már levett a lábamról. hehe.)

P.Sz. írta...

:::nzs:::
élvezem a nem tudatos projekciókat...

szóval egy látszólag magabiztos, de belül magányos és zárkózott srác vagy, s ezt akarod rám vetíteni. nyugodtan. rám is érvényes. és még a népesség minimum felére. :)

de nincs ezzel semmi baj. tényleg. :)

catherintherye írta...

"legyen az akár vécépapírgyártás vagy önkénteskedés Afrikában"-ez tiszta vicc:) azért kérdeztem rá mert az idén mind2höz közöm volt, és azt hittem tudatalattid rólam mintázodik,gondoltam ismersz és megijjedtem...huh egy kő esett le...már kezdtem gondolkodni kire hasonlítasz a múltból...psz ismer és ha ismer vkit akkor bibliai értelemben ismer :)

P.Sz. írta...

hát ha ismerjük is egymást, veled biztosan nem feküdtem le abból ítélve, milyen előítéletes, neveletlen, infantilis, impertinens alak lehetsz, ha azt feltételezed, hogy mindenkinek beleülök a farkába, akinek bemutatkozom.

ha komolyan gondoltad, rohadj meg, ha meg viccnek szántad, elég ízléstelenre sikerült.

puszi.
P.Sz.

p.kiscsuri írta...

srácok, én köszönöm nektek a fentit. jól esett.

edo: téged ismeretlenül is megölelnélek, a fenti négyésfélsorért. mosolyt előhívó módon korrekt.

rovidenandi: szerintem ahhoz, hogy a környezete az embernek megváltozzon, az embernek kell megváltoznia. ugyanakkor: szerintem korrekt módon változhatsz, ha ilyen kérdéseket teszel fel. és hallgass p.sz.-re, csak "tedd oda", hogy magyarázzon is. röviden sok mindent lehet érteni a mondatai alatt.

végül: p.sz.. a szöveg tetszik. ami viszont elismerésre méltó: ennyi jó gondolatot, és valószínűleg jó embert össze-sodorni egy szöveg alá. ez igen. úgy érzem: tanulok. szóval köszönöm. külön.

Puritán Szemét

Névjegy létrehozása