2008. február 1., péntek

semmi köze szexhez... (MÁSODIK RÉSZ)

szex ide, szex oda, de mi van ha az ember megszerelmesedik?!
nekem személyszerint frászom van tőle. hideglelés és társai.
megnyomorít.
hülyét csinál magából az ember, elveszíti önmagát,
ellepi az agyát valami
(a naívabbak szerint valami kis rózsaszín felhőcske.
szerintem a hülyeség. az lepi el. az! a hülyeség!!).
valahányszor kezdtem szerelmes lenni,
totál kretén hülyét csináltam magamból.
jobban tettem volna, ha a fejembe húzok egy
Kauflandos pungát s kirohanok a világból.

...s mégis...

nézem (helyesbítek: bámulom) s eláll a lélegzetem.
nem bírom levenni a tekintetem a testének egy-egy részletéről:
az erek a kezén. lüktet bennük az energia, az éter, a lélek, az élet;
áttetsző bőre alatt hallom a húsában súrlódó sejtek nesszét;
színte látom, ahogyan nőnek a hajszálai másodpercenként egy ezred milimétert;
s ó a válla, a kulcscsontja, a térdkalácsa, a bokája, a lábfeje...
mily gyönyörű formák...
s ahogyan a bőr csúszkál a csuklója csontján egy-egy kézmozdulatnál

na kérem szépen... így szokott kezdődni.
aztán mire észbekapnék, már kár vesződni.
most is érzem "azt", amint lopakodik a hátam mögött.
lesi a pillanatot, amikor szemem megakad két válla között,
és egy kicsit nem figyelek semmi másra,
csak egy hajfürtre vagy lapockára,
s belémszáll, mint a médiumba a túlvilági lélek.
s egyszercsak más az arcom s más hangján beszélek.

basszameg! megint rímekben írok.
ez az, amit már nagyon nem bírok.
ez "annak" a hatása,
sőt, már-már zaklatása.

íme egy pár ismerős véleménye a szerelemről:

"szép dolog, de hálátlan. mindig leszívja valaki. az én szituációmban én szoktam. megijedsz a szerelemtől?? ne. örülj neki. aztán úgyis szívás lesz, de talán megéri"

"a szerelem egy képesség arra hogy megtanulj röpülni, hogy tudj felhőket gyűjteni a kosaradba, és amikor mindent láttál és hallottál alá tudj bukni a föld gyomrába hogy az emlékeid virágait csokorba szedve megtanulj meghalni"

"fizikai és "szellemi"(de hülyén hangzik) erős vonzalom egy korban es nemben hozzám illő egyénhez, ami talan akkor teljes ha ez az érzés kölcsönös"

"(idéz) hommage á P.H. <>
odavagyok azért az érzésért amikor kevés alvás után nagy nehezen ébredezik
és rámosolyog a mellette még mélyen alvó személyre...."

"számomra csak zenében létezik"

na csá gyíkok. én lelépek.
tiplizek Kauflandba pungát venni.

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

Még jó, hogy a közelben van Kaufland :) ...2 percre

Névtelen írta...

Kérlek, hozz nekem is egy zacskót. Hordjam még vagy fél évig, amíg bele nem fulladok.

Névtelen írta...

Csak az elejen kell zacsko. Amikor mar egy ideje tart a dolog, s foleg ha viszonozva is van, akkor megtanulsz kisse "hetkoznapiasabb" szerelmes lenni, ami egymas elott mar nem ciki. ( Kezdesz ujra onmagad lenni, nem csinalsz akkora hulyesegeket. Kezdesz oszinte lenni, semmi mesterkeltseg, semmi idegen mozdulat/szo.) A tobbiek meg mondjanak, amit akarnak :P

Névtelen írta...

nem túl rövid az élet ahhoz, hogy ezen idegeskedj? fogadd el jó tanácsként...

Névtelen írta...

nagyon izgalmas, hogy a bejegyzésedben József Attila Ódájának a motívumai térnek vissza. Persze olvasóként nem lehet rájönni, hogy ez szándékos vagy csak úgy rávariáltál.

Varó Eszter írta...

annakidején az Óda azért tetszett meg, mert úgy éreztem, József Attila elkapta a szálat. kissé viccesen hangzik, de megegyezik az ízlésünk. mindigis az ilyen kis biológiai csodákra figyeltem. miközben írtam a bejegyzést, tudtam, hogy valószínüleg lesz olyan, akit majd az Ódára emlékeztet, de nem fogom amiatt nem kiírni, hogy már van valaki, aki ugyanerre gondolt. :) ez olyan, mint az, hogy nem fog a festő napraforgót festeni, mert van gogh már megcsinálta, vagy nem mondom azt, hogy "szeretlek", mert előttem már biztosan mondta neki valaki.

Draco írta...

Ovoneni a cejelem az amikor megdicserem zsofika ruhacskajat es ezutan mindennap abban jon..

Viccen kivul a szerelem egy torz nemi vagy.. basszameg

Puritán Szemét

Névjegy létrehozása