A következő címkéjű bejegyzések mutatása: poén. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: poén. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 25., vasárnap

a szapioszexualitás átka

összedugtunk. jó volt.

aztán megkérdezte, 
"mi az a Klimt"......
van az a szex, ami multiorgazmushoz vezet,
s van az a kérdés, ami multiapoplexiához...

Gustav Klimt - Der Kuss


2014. március 22., szombat

játszótársak

földszínten lakik.
az asztala az ablak alatt van.
egyik vasárnap délelőtt toljuk az asztalon, mint a hülyék.
lötyög a csészékben a kávé, az asztal ritmikusan ütődik neki a falnak.
gondolom magamban, kicsit sötét van itt, el kéne húzni a sötétítőt.
a kezeit az asztal széléről áthelyezem a derekamra,
jelezve, hogy tartson meg, mert hátradőlök.
megfog, de nem hagyja abba. az asztal döng tovább.
hátraengedem magam, s két kézzel szétrántom a sötétítőket.
agresszívan beáramlik a napfény, mindketten hunyorítunk,
de még mindig nem hagyjuk abba. az emberek járnak-kelnek az utcán
köpésnyire az ablaktól. miután kinyitja a szemét, látom, ahogyan
kék írisze közepén kalibrálnak a pupillák, szokják a fényt,
kinéz az ablakon (még mindig dönget) meglátja az embereket,
visszanéz rám, kitágulnak a pupillái, elvigyorogja magát, s tol tovább.
egyre intenzívebben. látom, hogy izgatja, hogy bármikor bárki benézhet.
nekem mondjuk csak a hátamat látnák, de ő az,
akinek szembe kell néznie a csodálkozó idegenekkel.
észre is veszem, hogy egyszer csak átnéz a vállam fölött,
és dob valakinek egy "mit nézel? nem láttál még ilyet?" pillantást.
nevetünk, nem hagyjuk abba. nevetve szeretkezünk tovább,
egy idő után megfeledkezve az ablakon túli világról.

2014. február 1., szombat

troll

amióta ismét egyedülálló lettem, erős késztetést érzek, hogy marhaságokat csináljak.
kapcsolatban mindg egy kicsit háttérbe szorul a bolondos énem.
nemrég jól kiengedtem párszor.
__________________

egyik este az unokatestvéremmel megéheztünk s úgy döntöttünk, házhoz rendelünk.
megrendeljük a kaját, érkezik a futár, ledobok magamról minden ruhát,
felveszek egy vastag, kötött gyapjúzoknit, s mezteleül ajtót nyitok. helyesbítek: zokniban.
pókerarccal nyújtom oda neki a pénzt, ő pókerarccal elveszi, ideadja a visszajárót,
átveszem a dobozokat, megköszönöm szépen, elköszönünk, becsukom az ajtót.
az unokatesómmal egymásnak dőlve vihogung az előszobában, mint a hülyegyerekek.

nincs a történetnek semmi tanulsága. max anny, hogy érdemes a greenhouse-tól rendelni,
mert a futár jófej csávó.

__________________

másik:
nőgyógyásznál. a pasas (mindigis férfi nőgyógyászhoz szerettem járni)
rutinosan matat bennem két ujjal, a másik kezével  nyomkodja az alhasam,
s kérdezgeti, hogy fáj-e (abszolút rutinművelet), közben nézi a falat. koncentrál.
ismét kérdezi, hogy "és itt? itt fáj?". mondom "nem, egyáltalán, sőt, ha így folytatja,
kifejezetten jó lesz, mert pont megtalálta a g-pontomat, gratulálok."
elkezd röhögni, a nevetéstől remeg bennem a keze. mire én
"ez az! csak így tovább, ne álljon meg" s még hozzá is toldok egy finom pornósikolyt.
a csávó kikapja a kezét s fél percig megállás nélkül röhög.
amikor abbahagyja, azt mondja, annakdején, amikor orvosin volt,
s nőgyógyász akart lenni, azt remélte, minden munkanapja ilyen fasza lesz.
mondom, örvendek, hogy örömet szerezhettem neki, s ő is szinte nekem...
mondom "szinte".

__________________

2012. december 22., szombat

a pizsama

néhány éve történt:

felkeltette az érdeklődésemet egy fiatalember. én neki nem annyira,
de attól még néha elbeszélgettünk. világi butaságokról. semmi mély.

egyik este a fellegváron kötöttünk ki egy üveg borral.
megittuk. nem volt jó. megereszkedtünk tőle. ő közel lakott.
elindultunk hozzá aludni. pont ilyen tárgyilagosan és egyszerűen.
nem volt a dolog mögött semmi érzelem vagy akár komolyabb szimpátia.

beszédültünk álmosan, fáradtan, s kissé ittasan a szobájába.
kérdezte, hogy melyik pizsamát kérem, a szürkét vagy a feketét.
ráböktem a szürkére, mert az inkább volt az én méretem.
azt mondja, a barátnője pizsamája. mondom, jó, engem nem zavar,
szeretem az idegen női illatot. azt mondta, őt sem zavarja, max majd a barátnőt,
mert az meg valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag
nem értékelné az idegen női illatot a pizsamáján.
röhögtünk egyet és lefeküdtünk. egymás mellé. elaludtunk. háttal egymásnak.

reggel kulcszörgés a bejárati ajtónál. a tag rémült tekintettel ugrik ki az ágyból.
azt mondja, ez alighanem a barátnő lesz, pedig másnap kellett volna érkeznie.
mondom, upsz. gyorsan megtárgyaltuk, hogy az úgy lesz a legjobb,
ha ő kimegy, becsalja a konyhába, becsukja a konyha ajtaját,
s addig én nagyon csendben felöltözöm, s kiosonok a lakásból.

lőn.

sétáltam hazafele, s azon gondolkodtam,
hogy ez volt eddig a legizgalmasabb "nemdugás"-om.

2012. március 19., hétfő

orális szex etikett

kezdjük egy aranyos viccel, amit még egyik kedves olvasó mesélt pár éve sörözés közben:

pasi felszed egy csajt egy házibuliban;
kimennek a kertbe, hogy egy fa árnyékában lecuppantsa.
már térdel a lány, ám mielőtt nekifogna, 
azt mondja szende tekintettel:
- ugye szólsz, mielőtt elmennél?
- persze!
nekifog a csaj, lelkiismeretesen dolgozik a dolgoznivalón,
egyszer csak kikerekedett szemekkel konstatálja,
hogy a tagnak igen-igen jó lehetett,
mert szájba tolta az adag vitamint;
a csaj nézi kérdőn (teli szájjal),
mire a pasi felhúzza a sliccét, s azt mondja:
"na jó, akkor én mentem..."

vicces, vicces, de valahogy tényleg illik szólni/jelezni.
de még előtte van néhány dolog, amit nem árt betartani,
ha nem akarod, hogy csak egyszer kerüljön sor a dologra:

1. az ápoltság/higénia a numero uno szabály.
ha nem patyolat tiszta odalent, a közelébe sem engeded.
nem elég jó a "zuhanyoztam ma" érv.
annál sokkal igényesebbnek kell lenni, ha nem akarod,
hogy a másik kellemetlen élménnyel maradjon.
a nemi szerv a legjobban "eldugott", és legkevésbé szellőző testrész,
amit eleve tisztán kell tartani már csak saját egészségünk érdekében is.
ha pl. frissen mosott, kellemes puha puncit kap egy pasi az orra alá,
elég valószínű, hogy "rákap", ha kifejezetten jó élményben volt része.

2. részt kell venni. az orális szex fogadása nem passzív tevékenység!
főleg a férfiaknak van nagy szüksége arra, hogy visszajelzést kapjanak,
hiszen kevesen csinálják azért, mert abból nekik származna nagyobb örömük.
ha jó, nyugodtan adj ki hangot, mondd el, írd körül, ha beszélős típus vagy,
ilyenkor használd a beszélőkéd, mert ez az a pillanat, amikor nyitottabbak rá
(aktus közben nem a fejükben van a vér, olyankor gyakran egyenesen zavaró
számukra a beszéd, hiszen gondolkodni kell hozzá. kérdezni viszont ugyanezen
megfontolásból szigorúan tilos. ha arról beszélsz, mennyire jó, az simán belefér,
de ha beszélGETni akarsz, arra nem ez a megfelelő pillanat!
akkor erekció hello, ülhettek le teázni).

ha megteheted, és tényleg annyira jó, sikítózz, tépd a lepedőt, kapaszkodj,
amibe csak tudsz, szorítsd a csuklóját, markold a melled, söpörj le mindent
az éjjeli szekrényről, túrj bele a hajába, ordíts, zihálj, zokogj (habár attól megijednek),
szóval bármi, amivel jelzed, hogy az, amit csinál, isteni (akkor is, ha egyelőre csak jó,
mert ha látja, hogy van értelme, anyait-apait bele fog adni)

ami a hím visszajelzéseit illeti: a "megfogom a fejét, és lenyomom a torkán" akciót
kevés Nő értékeli, de ha megkockáztatod, hogy netán a csaj dühében leharapja,
csak tessék kísérletezni - saját felelősségre. az a nő, aki szereti, tudja arra is használni
a kezét, hogy megfogja a tiédet, s rátegye a saját fejére. ha célozni akarsz a dologra,
elég, ha simogatod a haját, ha odafigyelsz, úgyis érsze fogod venni, hogy mehetsz-e tovább.

3. (hímeknek:) ha pornósat akarsz játszani, menj kurvához, mert egy Nőnek
nem élvezünk az arcára, nem toljuk le tövig a torkán - amíg már fulladozik -,
nem húzzuk rá a fejét a f*szra a hajától rángatva, és sorolhatnám...
a mélytorkost a kedves, tehetséges, merész barátnő úgyis bevállalja, ha szeret,
nem illik utalgatni rá, vagy egyenesen kérni. az ilyesmi kialakul, ha van türelmed.
ha meg nem csinálja, s neked feltétlenül igényed pornósztárnak érezni magad,
vagy keress mást, vagy nyugodj bele, hogy ejsze normális szexuális életed van.

4. pasiknál könnyű eldönteni, mikor van vége az orális menetnek,
de lányoknál mégis honnan kéne tudni? talán akkor, amikor már
a fogaidat veri ki a szeméremcsontjával, akkorákat élvez?
vagy amikor már leizzadt a nagy kapálózásban? nehéz eldönteni.
én se mindig tudom megítélni, mikor hagyjam abba,
de amikor a nyelv másik oldalán vagyok, azzal jelzem, hogy
kezdem felfele húzni, s szólok, hogy ez már az a rész, amikor
az előjátékból ideje lenne áttérni az aktus részre.
mert a nőnek az orális inkább előjáték,
a férfinak nem annyira, ha el is durran közben.
(bár vannak nem egylövetűek is - sajnos kevesen)

sexzuza
Férfitól hallottam ilyet a napokban, hogy számára a szex
51 százalék orális (de lehet, hogy 69 százalék :P), 49 százalék aktus.
ezen nagyon nagyon elgondolkodtam. rájöttem, hogy ez
a kompatibilitásban fontos tényező, hiszen az arány mindenkinél más,
annak függvényében, hogy hogyan szocializálódott.

azt tapasztaltam, hogy azok az emberek (nők, férfiak egyaránt)
szoktak gyakrabban orális örömöket nyújtani,
akik valamit pótolni vagy ellensúlyozni akarnak
(pl. a csúnya nők jobban sz*pnak, a bizonytalan félrfiak többet nyalnak,
bár tisztában vagyok vele, hogy ez a kijelentés eléggé sarkított, és
politikai korrektség szempontjából sem túl cuki, de attól még...),
na meg persze ott vannak azok, akik így szokták meg
egy szűz barátnőnek vagy pornófüggő pasinak köszönhetően.

az orális szex - nem úgy, mint az anális - szeretetről, odaadásról, önzetlenségről szól,
nem pedig dominanciáról. ha valaki ezzel nincs tisztában, az valamit rosszul csinál.
nem az a faszagyerek, akit sz*pnak/nyalnak, hanem az, aki odalent van és csinálja,
mert elég valószínű, hogy azért teszi, mert örömöt akar szerezni, vagyis szeret.

2012. március 8., csütörtök

szerelem-játékelmélet



úgy érzem magam, mint amikor megébred az ember egy nagyon részeg éjszaka után,

s kezdenek bevillanni a képek, hogy mekkora gigantikus nagy marhaságokat tett/mondott módosult tudatállapotban,

s olyan szinten szeretne abban a pillanatban megszűnni létezni szégyenében, hogy a tér is meghajlana bele;

a második fázis az, amikor tudja, hogy úgyis visszafordíthatatlan, s már minden mindegy,

úgyhogy röhög magán egy jót, és megy tovább a nap.

már öt órája be vagyok ragadva az első fázisba.

"I can't stop being surprised about yesterday's awkwardness" effektben fogom lenyomni a mai napot.

amit a legjobban utálok: ha meglepem saját magam.
amit a legjobban szeretek: ha valaki ki tudja hozni belőlem.

note to self:
veszélyes játék egy friendzone-olt(nak hazudott) 
kedves ismerőssel - aki nem mellesleg ellenkező nemű - 
poénból vetkőzőst játszani skype-on; 
még akkor is, ha egyikünk sem lát semmit a másikból válltól lefele. 


csak hát maga a tudat bekavar...
meg a visszafordíthatatlanság ténye.
s mindezt színjózanul.
cö-cö-cö...


***
középiskolás koromban sokat jártam a fiúbentlakásba.
(nem, nem "AZÉRT". van egy szigorú szabályom, amihez 
egész eddigi életemben következetesen tartottam magam:
osztálytárssal, évfolyamtárssal, kollégával nem kavarunk)
mindigis szerettem figyelni a serdülő fiúk lelki fejlődését:
melyikből lesz a jó pasi, melyik lesz a szélhámos, és ezek a
változások hogyan, mikor, minek hatására következnek be.
sokat tanultam a férfiakról tőlük/átlaluk abban az időszakban.

egy kis provokálás attól még persze belefért, ezért egyik alkalommal
feldobttam, hogy kártyázzunk vetkőzésben. annyira biztos voltam
abban, hogy nyerni fogok, hogy egy pillanatig sem fordult meg a
fejemben, hogy mi van, ha a végén én leszek az, aki vesztesként
kb. 6 fiú előtt le kell dobja a rongyokat; ám nem volt gond, mert
szerencsére jól saccoltam be a képességeimet, de az is egy ilyen
helyzet volt, amikor kvázi meggondolatlanul mentem bele egy játékba.

a megszívós rész mégsem maradt el. 
a következő képet tessék elképzelni:
hosszú asztal egyik oldalán kb. három pucér, 
s pár félmeztelen srác ül (abrosz mögé bújva) 
az asztal másik oldalán tizenéves lányka 
pólóban, zokniban, és rajzfilmfigurás mintával díszített bugyiban
laza mozdulattal osztja a kártyalapokat diadalittasan, vigyorogva;
mire benyit a bentlakás igazgató, s úgy mered a díszes társaságra,
mintha az anyját kapta volna rajta egy lóval. az a megbotránkozás...
jelzem, felekezeti iskolában vagyunk 10 évvel ezelőtt.

(és nem, nem rúgtak ki. 
legalábbis nem akkor :D)

***

tanulság (most így nők napja alkalmából):

nőnek lenni férfiak között olyan, mint 
nagyon kevés zsetonnal rulettezni:

ha pirosra vagy feketére teszel, 
kevesebb eséllyel veszítesz, 
ha nyersz, akkor nem túl sokat.
ez a kockázatkerülőbb változat.

de ha nagyot akarsz nyerni,
nagyot kell kockáztass,
úgy viszont az sem kizárt,
hogy mindent elveszítesz...
na de az ellenkezője sem :)

egy biztos: 
a bátorság és a vakmerőség között hajszálvékony a határ.

ahogyan a barátság és szerelem között is...

2011. november 28., hétfő

deviancia? á nem...

van egy kis korbácsom.
már vagy hat éve megvan.
ha mesélni tudna...
hány lánynak csiklandoztam vele a vénuszdombját,
meg hánynak vertem vele burgundi vörösre a popsiját...

amúgy nagyon aranyoska.
befér a zsebembe - feltekerve.
de ha előveszem, és
rendeltetése szerint használom,
már nem játék. csíp, mint az istennyila.
főleg a kis apró bogok rajta;
azok teszik igazán hatékonnyá.

egyszer használtam férfin.
muszáj volt. rosszalkodott.
a csintalan fiúkat pedig megbüntetem.
nagyon.

úgy néz ki a történet, hogy:

volt egyszer, hol nem volt...
az üveghegyen és a konvenciókon túl,
volt egy csintalan legény,
meg egy szeleburdi kislány.

nem.
nem úgy.
hanem így:

beküldtem a hálóba.
rászóltam, hogy vetkőzzön,
ő meg jóhiszeműen neki is látott nagy lelkesedve,

(aztán várt, mintha tudat alatt sejtette volna,
hogy ez az a játék, amikor várjuk a további utasításokat)

az ágyra löktem s parancsolgatni kezdtem, hogy hogy helyezkedjen.

(akkor már látszott, hogy kezd gyanús lenni neki, de szót fogadott, 
hiszen nem volt gondolkodási ideje, a férfi pedig 
amikor azt reméli, p*t kap, nem sokat tétovázik)

[bár az ágyamon nincsenek rácsok,
meg van oldva a kikötözés problémája.
alul is meg felül is erős, állítható csatos 
fekete vászonpántok vannak elrejtve
(és alaposan rögzítve :D)]

előkerültek a pántok, addigra már az ő arcán is az ijedtség,

de még mindig engedelmesen alávetette magát akaratomnak;
biztosan azt hitte, majd kényeztetni fogom vagy valami hasonló.
feszülten és tehetetlenül feküdt a fekete selyem ágyneműn és várt.

aztánlekötöztem a szemét is.
nem mondtam semmit, hogy miért teszem.

amit ő hallhatott bekötött szemmel, az talán annyi volt, hogy
teszek-veszek, dúdolgatok magamban, 
kattog az egér, pattog a billentyűzet,
nyílik, csukódik a szekrényajtó, 
még mindig dúdolok önfeledten,
majd elnyomja hangomat valami idegen női hang. 
pontosabban nyögés. és még egy. aztán egy másik... 
most már egy férfi is hörög meg zihál.

pár perc múlva levettem a fekete selyemkendőt a szeméről.
hunyorítva nézett szét, és konstatálta, hogy négy képernyőn
(tv, számítógép és 2 laptop) megy négy különböző pornófilm.
az egyiken tolják a kislányt análisan, a másikon két lányka hergeli egymást
ilyen-olyan szexjátékokkal, a harmadikon valami gruppen,
a negyediken sima aktus (legyen valami "classic" is),

én meg állok fölötte beteg vigyorral, mélylila selyemkombinéban,

(ami alatt olyan fehérnemű, amit lehet, jobb, ha nem írok körül...
valami ilyesmi, csak sokkal kevesebb anyagot pazaroltak rá...)

egyik kezemben vastag, masszív nadrágszíj,
a másikban a kis édes bogos bőrkorbácsom,
és azt kérdezem,

"melyikkel kéred, te kis dög?"

hát azt az ijedt arcot!
mondanom sem kell...

(a többit ki-ki képzelje el maga)


egyet viszont tisztázzunk:
nem vagyok szaditsa.
csak - mondom - a rosszfiúkat büntetem meg.
(bájos, szende mosoly)

2011. július 5., kedd

kisfiúk

- olyan hülyén viselkedik az a tag. hány éves?
- 27. miért? mennyinek tűnik?
- azzal a viselkedéssel én adnék neki egy olyan 12 évet.
- letöltendőt...?

unom már megtanítani a
harminc körüli kisfiúkat d*ni,
de viselkedni annál inkább...

2011. július 4., hétfő

upsz

- van egyáltalán valami a farkamon kívül, ami velem kapcsolatos, s bejön neked?!
- hja. a lakótársad.

2011. június 27., hétfő

majdnem lebukás

ma meséli az exem, hogy miután felmondott,
és vissza kellett adnia a céges telefont,
utolsó pillanatban jutott eszébe,
hogy van rólam két meztelen fotó
(amikről én persze nem tudtam)
a telefonon, amit már visszaadott.
visszakérte a készüléket, s a főnök
előtt letörölte a képeket.

azt mondta, először volt erekciója úgy,
hogy a cég vezetősége is jelen volt.

én ebből csak azt a következtetést vontam le,
hogy jobban oda kell figyelni arra,
ki mellett alszol el meztelenül,
mert alig van ma már olyan telefon,
amin ne lenne kamera,
s alig van pasi telefon nélkül... :P

2011. március 27., vasárnap

a lovakról

kifejezetten aranyos volt,
de nem eléggé ahhoz, hogy esetem legyen.

ültünk a kanapén egymás mellett, és beszélgettünk.
pedig ő nem (csak) beszélgetni akart volna.
úgy mozgolódott hímtagja a nadrágjában, mintha
egy kismacska nyújtózna benne.

de mi beszélgettünk.
háziállatokról. 
mondta, hogy neki kutyája van.
én meg azt mondtam a nadrágjára nézve
"például lovat nem tartottam még..."

2011. január 16., vasárnap

2011. január 14., péntek

a hónap vicce

az FHM e havi számában olvastam:

***
egy viszonylag idős, gazdag pasi felszed 
egy huszonéves örömlányt egy bárban.

felmennek a csaj lakására.
amíg az "elkészül", a férfi úgy gondolja, 
tesz valami hangulatkeltő zenét.

nézegeti a lány cédégyűjteményét:
Brahms, Gershwin, Debussy, Mahler, Csajkovszkij...
meglepődik, s rákérdez:
"te ilyen zenéket hallgatsz?"
"igen, csak elfelejtettem említeni: 
elvégeztem a zenekonzervatóriumot..."

a férfi tovább nézelődik. végigpásztázza a könyvespolcot.
Goethe, Sartre, Canetti, Barthes, Saussure...
kérdőn néz a lányra, az már válaszol is:
"ja és... a filológiát is..."

a pasi zavartan rákérdez:
"akkor már meg se haragudj, de hogy lett belőled kurva?"
mire a lány lelkesen:
"jaaa hát nagy szerencse folytán!"
***
Puritán Szemét

Névjegy létrehozása