honnan tudod, hogy kicsi neki

(vagy csak egyszerűen nincs megelégedve a méretével)

- nem sieti el a dolgokat. egyáltalán. hiába kezdeményezel, meg adsz le mindenféle jelzést, mert úgy tesz, mintha észre se venné. feszt romantikázni meg ismerkedni akar. aztán utólag rájössz, hogy azért volt az egész, mert azt akarta, a személyiségét értékeld, ha már mást nem nagyon tudsz...

- ha végre valahára sor kerül valami fizikai kontaktusra, az is elakad jó náhány találka erejéig a csókolózásnál, dryhumping-nál, természetesen ruhában, s akkor is óvatos, hogy ne legyen kivehető a méret a nadrágon keresztül, csak épp egy annyi, hogy áll, nehogy azt hidd majd, hogy meleg vagy valami. természetesen továbbra is megy az ismerkedős dolog, akkor is, ha már nyilvánvaló számára is, hogy habzik a szád sarka, s kínodban már az asztal sarkához is hozzádörgölöd, csak történjen már valami odalent is.

- amikor úgy érzi, hogy kellőképpen magához láncolt a sziporkázó egyéniségével (vagy nem, de minden áron ezt akarja elhitetni veled), lesz belőle vetkőzés is, de mindenképp rólad kerül le előbb minden ruha, s mielőtt még ő is megszabadulna az alsóneműjétől, intenziv puncifalásba meg kézimunkázásba kezd, amit ha sokáig csinál, s gyanúsan jól, mérget vehetsz rá, hogy (...vagy megtaláltad a tökéletes férfit, vagy pedig...) olyannal van dolgod, akinél jó esetben teljesítési kényszerben mutatkozik meg az, hogy nincs megelégedve a himbilimbijével, ami a hálószobán kívül úgy néz ki, hogy mindenben ő akar a legjobb lenni, neki mindig igaza van, s néha még akkor is akadékoskodik, amikor számára is egyértelmű, hogy a másik félnek van igaza.


az a baj, hogy legtöbb esetben az, akinek van mivel, nem fárasztja magát, hogy anyait apait beladjon. nőstényekre is ugyanígy érvényes: ha meg van győződve, hogy ő "jó csaj", nem csinál semmi egyebet, csak hanyatt fekszik, s arra számít, hogy a pasi majd rákuporodik, zihál s knlódik rajta néhány órát, amíg ki nem fárad s ő maga el nem jut a csúcsra. a helyzet iróniája, hogy legtöbbször pont ezek a csajok azok, akik fórumokon panaszkodnak, hogy nekik nincs orgazmusuk. (facepalm)
felmérések szerint a kismellű nők sz*pnak/b*sznak a legjobban, s a nem túl méretes falloszú férfiak nyalnak a legjobban, s ez valamelyest logikus is. kár, hogy az összes többi azt hiszi, bőven elég az, ha jó a teste, nagy a hímtagja.
(természetesen le az összes kalapokkal a kivételek előtt)

a papucs - másképp

belépünk a lakásba.
nem először vagyok nála.

azt mondja nagyon szigorú, éles tekintettel, megkér szépen, vegyem le a cipőmet.

csúnyán megnézem. egyrészt azért, mert jólnevelt lánynak ezt nem kell külön mondani, másrészt meg... mivan?! mé?! most, hogy így mondja, tényleg, miért is? úgyis levenném, de kezd érdekelni, miért ragaszkodik hozzá ennyire.

azt mondja, azért, mert legutóbb, amikor azt mondta, ne vegyem le, mert fázott a lábam, rájött, hogy soha többet nem akarja, hogy cipőben legyek nála, mert végig az volt az érzése, hogy elmenni készülök, s otthagyom. mintha csak "átutazóban" lennék az életében. ezt pedig nem akarja.

leültet, letérdel elém, lassan, szertartásosan leveszi a cipőmet, elővesz egy vadiúj papucsot (a méretemben), kihámozza a csomagolásból és a lábamra húzza. elégedetten mosolyog maga elé, feláll, felém nyújtja mindkét kezét, felsegít és megölel.

vannak még ilyen férfiak.

a szemérmetlen ajánlatokról

sose jutott eszembe, hogy összeszámoljam,
hány olyan ajánlatot kaptam férfiaktól/fiúktól,
amire a reakcióm az kellett volna legyen,
hogy a poharam tartalmát az ábrázatukra ürítsem,
és köszönés nélkül távozzak.

mai napig elcsodálkozom magamon,
mennyire higgadtan kezeltem az olyan helyzeteket,
amikkel ha most szembesülnék, úgy saccolom,
loccs vagy/és csatt lenne a vége,
pedig tudom, hogy nem...

s nem azért mondom, hogy "nem", mert nem háborodnék fel tőle,
vagy nem tartanám kifejezetten erkölcstelennek, esetleg
egyenesen visszataszítónak egyik-másik ajánlatot -
hanem mert igazság szerint tisztelem az olyan férfiakat/fiúkat,
akik megmondják, mit akarnak, s nem kerülgetik a forró kását.

mindhárom tanárom, aki (ugyanazon a banketten) bepróbálokozott
csak tudtomra akarta adni, hogy most, hogy már nem tanít - ...
mind aranyos emberek, s bár lehet, hogy mindhármat lebírkózta
akkor este az alkohol s a kapuzárási pánik, kedves tőlük,
hogy nem egyből próbálták megmarkolni a hátsó részem,
hanem kipaszíroztak magukból két-három becsületes bókot előtte,
amilyet el is vár az ember humán tudományokban jártas, karizmatikus férfiaktól.

az egyik volt főnököm, aki üzleti megbeszélésnek álcázotott egy randit
(amiről csak ő tudta, hogy az, nekem csak akkor koppant, amikor megláttam,
hogy kétszemélyes asztalt foglalt egy nagyon eldugott sarokban)
is kedves ember, bár gyanakvó vagyok mindenkivel szemben,
aki azzal áll elő, hogy ő biza a házastársával nyitott kapcsolatban van,
s teljesen rendben lenne az, ha program után alternatív módon vezetnénk le a munkastresszt.
jó, bevallom, kifejezetten nevetségesnek tartom,
de szívük joga ilyen meguknak bemagyarázott mesékben hinni.

az a kedves író/költő is jó ember, aki azt hitte, hogy nem fogok fennakadni azon,
hogy még az apámnál is idősebb. bár neki nem egy és nem két velem egykorú,
sőt, fiatalabb csaja volt, de szerintem első pillanattól nyilvánvalóvá tettem,
hogy nem leszek a következő a sorban, csak azért, mert tudja, hogyan kell bánni a nőkkel.
inkább elküldtem volna hozzá gyorstalpaló udvarló-kurzusra azokat a balfaszokat,
akiket igenis berángattam volna az ágyamba, csak nem tudtam túltenni magam a...
hogy is fogalmazzam... az erotika-finnyásságomon.

nem egy olvasó is megkörnyékezett, mert azt hitték az aranygaluskáim,
hogy csak azért, mert szexről (is) írok, válogatás nélkül "gyűjtök adatot".
mind aranyosak voltak. főleg azok, akik
eleinte a párkapcsolati problémáikra kértek tanácsot,
aztán valahogy oda lyukadtak ki gondolatmenetükben, hogy lehet,
mégis jobb lesz az nekik, ha velem próbálnak szerencsét,
mert az aktuális csajukkal úgyse tudnak mit kezdeni.

és még voltak sokan mások, akik szemérmetlen ajánlatokkal álltak elő,
de nem tudtam haragudni rájuk, mert nincs semmi baj azzal, ha az ember
túl öreg, túl fiatal, szado, mazo, ilyen-olyan deviáns,
esetleg egyenesen beteg, amíg tudja, mit akar.

ha minden pasi egyforma, minek válogatsz annyit?

van egy kedves lány valahol a nagyvilágban, akivel tíz éve nem találkoztam.
amikor legutóbb nála jártam, első- vagy másodéves egyetemista lányka volt,
aki négy-öt másik lánnyal lakott albérletben. 
az előszobában polgárháborúba illő barikád női cipőkből, 
a főrdőszobában hatvanhat sampon és tusfürdő,
a hűtőszekrény ajtajára mágnesekkel felbiggyesztett cicás meg kiskutyás képek,
s egy dühös, alkoholos filccel felfirkált "MINDEN PASI GECI!"
kérdem a lánytól (aki azóta valószínűleg sikeres üzletasszony és boldog anya),
"mi ez? ezt ki írta ide?", mire felnevet - azóta sem felejtettem el azt a csilingelő,
naiv, kislányos nevetést - s azt mondja, hogy az egyik lakótárnőjével kiszúrt egy fickó,
s azóta eldöntötte, hogy a pasik mind egyformák: gecik.

ő ezt akkor (még) nem érezte át, mert boldog(nak hitt) kapcsolatban volt
a legjobb barátommal, aki bár egy nagyon rendes, alapvetően hűséges srác,
éppen csalta egy kis licista fruskával - de erről a csilingelő nevetés gazdája
persze mit sem tudott (akkor...). én viszont tudtam, s az összes adott információ birtokában
jó erősen elgondolkodtam a dolgon: tényleg minden hím geci?
persze, hogy arra jutottam akkor is - meg most is, azóta is -, hogy "dehogy!".
csak néha még hallom itt-ott lányoktól/nőktől, s meglepődök, hogy
hogy lehet ennyire egysíkú a gondolkodása annak, aki a legelbonyolítottabb
(nem bonyolult, csak elbonyolított - nem mindegy) agyműkődésű lény...

pedig a férfiak csak pont annyira egyformák,
amennyire egy nő számára egyforma az összes sampon:
ha a sampon sampon, minek kell annyit agyalni, melyiket tegyük a kosárba?

torz férfiuralom

az elmúlt hónapokban nem egyszer volt szerencsém
ugyanahhoz az elkeserítően stupid párbeszédhez
- csak hát különböző hímegyedekkel.

a lényege ugyanaz:
mondom én (nőként), hogy szerintem elkeserítő, mennyire nem tudnak főzni manapság a nők, arról nem beszélve, hogy az összes hasznos (nagyanyáink korában még használatos) házi praktika valahol elveszett a süllyesztőben. már nem használunk kamillás öblítést a hajunkra, hanem megveszünk valami drága szart, s rákenjük, mert jó volt a reklámja - pedig a natúr módszerek ezerszer jobban beválnak; már nem tudjuk, hogy a fehér pólóból a deo- meg izzadságfoltokat citromlével tökéletesen ki lehet venni, hanem megvásárolunk egy tasak port, amiben nem tudjuk mi van, de pont erre van kitalálva - és sorolhatnám a végtelenségig. ez a felvezető részemről egyben sunyi provokáció is, mert kíváncsi vagyok, mi a replikája erre egy modern férfinak.
sajnos általában az, hogy bekapják a csalit, s elkezdenek lovagolni azon, hogy a nők manapság nem értenek semmihez, amihez nőként kellene, aztán bevadulnak, s eljutnak oda, hogy a sok karrierista nő egy gombot sem tud felvarrni, inkább arra törekszik, hogy olyan magas pozíciókat töltsön be, ahol semmi keresnivalója - szóval kikönyököl ilyenkor minden pasiból a himsovén, s elkezdenek azon hőbörögni (ők, szegények), hogy nincs "feleségnek való anyag"; hisz mennyire vágynának arra, hogy frissen mosott, vasalt inget vehessenek fel, azzal elmenjenek munkába, s amikor hazajönnek, meleg étel várja őket, s az asszony nevelje otthon a gyerekeket, tökéletes háziasszony legyen, szerető anya és feleség, ne legyen semmi egyéb dolga, csak a háztartás a család bla-bla-bla.

mire felteszek egy egyszerű kérdést a magát áldozat szerepében sajnáló, és sebeit nyalogató hímnek:
- mondd, te meg tudsz szerelni egy csapot?
mire ő zavartan: - hátöööö... nem... DE (kezdi büszkén) megkeresném a pénzt arra, hogy majd fizessek egy szerelőt.
mire én: - na akkor majd remélem, a szerelő jól meg is döngeti az asszonyt, ahogy kell, ahogyan csak olyan fizikumú férfi képes rá, aki a fizikai munkát is bírja, ha kell.
___________________________________________________

ámulva nézem a sok barmot, aki elvárja, hogy a nő igazi Nő legyen, de az nem jut eszébe, hogy emellé nem ártana, ha ő is igazi Férfi lenne - amihez NEM kizárólag a pénzkeresés tartozik hozzá.

megvan ennek a süket pasas típusnak az idióta liba változata is:
- milyen férfira vágysz?
- szeretném, ha jóképű lenne, talpraesett, művelt, lenne kocsija, háza, sok pénze, imádna stb.
- és mondd, te mit lennél hajlandó cserébe adni?
- (kikerekedett szemekkel, bamba tekintettel nyafogja) hát magamat!
- (fuldokolva röhög)

ahogyan a mai fiatal lányok/nők többsége nem tud varrni, kötni, horgolni, szőni, főzni, sütni, eltenni stb., pont ugyanannyira a mai fiúk/férfiak nem tudnak faragni, fúrni, szerelni (max számítógépet - azt igen! de még azt sem mindegyik), meg sem tudják különböztetni a nullt a fázistól, hang alapján a betonfalat a téglától stb.

félre ne értsen senki ember fia, a fentieket cseppet sem feminista nézetekre alapozom (már megszoktam, hogy sokan azt hiszik, az vagyok, mert azt akarják kihallani belőle), sőt. ha valami vagyok, akkor inkább antifeminista.
nem hiszem azt, hogy a nők minden munkát el tudnak végezni, amit egy férfi; inkább azt, hogy a nő inkább való pedagógusnak, ápolónak, orvosnak, s a férfi mérnöknek, jogásznak, cowboynak.

mindenki foglalkozzék a maga dolgával, ne akarjon belekontárkodni másokéba, főleg, ha nem arra adott neki tehetséget a természet.
annyira többnek, jobbnak, faszábbnak akarunk tűnni, hogy lassan elkezd a legtöbb ember két dologra koncentrálni: mások munkájának a kritizálására, s a maguké túlmisztifikálására.

egy kérdést tegyél fel magadnak: ha megomlana a tech világ, teljesen használhatatlanná és fölöslegessé válna minden, amihez számítógép, szatelit és internet kell... TE mihez értenél? Photoshop, PHP, Java, adatbázisok, marketing, média stb. mind-mind esnének.
mi maradna, amihez értesz? milyen munkával tartanád fenn magadat/a családodat?

a zaklatásról

az utóbbi időben néhány nőnemű olvasó kérdezett a zaklatásról.
a válaszom minden esetben személyreszabott, mert minden nő más,
és minden idegbeteg pasas (aki oda alacsonyodik, hogy egy nőt zaklasson) is más.

van olyan, akinek az szegi kedvét, ha figyelmen kívül hagyják,
de van olyan is, akit pont ez hoz lázba.
van olyan, akit jól kiérdemelt alázással lehet leültetni,
de van olyan is, aki pont ettől indul be.

személyhez és helyzethez mérten kell megoldani,
ezért nincs intergalaktikusan, univerzálisan érvényes recept,
az viszont biztos, hogy az ilyen energiavámpírokat ki kell iktatni,
mert semmi egyebet nem csinálnak, csak leterhelik az ember idegrendszerét,
s súlyosabb esetekben megszaggatják a szociális hálóját.

__________________________________________

nekem is megvolt a saját esetem (egyik a sok közül. a legutóbbi):


- hello bébike. tetszel. imádlak. képes lennék érted bármire.
- ???
- komolyan. régóta figyellek, téged akarlak.
- ???!!!
- de tényleg. a gyerekeid apja akarok lenni. tudom, hogy te is akarod.
- hát nem... (röhögök)
- de én tudom! biztos vagyok benne. lehet, hogy te nem vagy még tisztában vele, de mi egymásnak vagyunk teremtve.
- mi van?! (abbahagyom a röhögést. kezd nem vicces lenni a dolog.)
- (letérdel, öleli a lábam, könyörög, bőg, szipog és még könyörög egy kicsit) vedd észre, hogy soha senki mással nem leszel boldog, csak velem. ne álld útját a saját boldogságodnak. MERJ boldog lenni! velem!
- na figyelj, kezdesz nagyon siralmas lenni, hagyd abba, csak jobban beégeted magad - habár elképzelni sem tudom, hogy lehet ennél jobban. ha szórakoztatni akarsz, nagyon jól csinálod. ha nem, nagyon gyorsan állj fel, s tűnj el, amíg szépen mondom.
- te nem érted! (utalás arra, hogy én volnék a hülye) én megteszek érted bármit! amit csak akarsz!
- rendben. kezdjük azzal, hogy elengeded a lábam...
- (dehogy engedi! sőt! még jobban szorítja) meg kell értened, hogy nélkülem nem leszel boldog soha.
- jaj dehogynem. mihelyt elengeded a lábam, boldog leszek, s ha fel is szívódsz, annál inkább.
- te is tudod, hogy ez nem így van. nélkülem már nem leszel boldog soha!
- de. nagyonis az vagyok - a pasimmal.
- mi? neked van pasid?! átvertél! miért nem mondtad?!
- mert semmi közöd hozzá. szállj le a lábamról. kezd zsibbadni.
- na nem baj. akkor rúgd ki a pasidat s gyere velem. úgyse szereted.
- fél perce még azt sem tudtad, hogy van, most meg már hirtelen párkapcsolati tanácsokat osztogatsz vaktában?
- na ez az. átvertél! nem szóltál időben, hogy van pasid. de ne aggódj. megszabadítalak tőle. szabad leszel, s velem lehetsz. boldogan élünk majd, míg meg nem halunk.
- meghalsz te rögtön, ha nem engeded el a lábam. tényleg kezd elegem lenni. szállj le! (lerugdosom)
- mi?! azt hiszed, ilyen könnyen szabadulsz?! te szajha! büdös ribanc! átvertél! soha nem bocsátom meg! üldözni foglak életed hátralevő részében! soha nem szabadulsz tőlem!

és tényleg. komolyan gondolta. hónapok óta még mindig nem hagy békén (a csávó pontosabban tudja, mert ő viszont órákban és percekben számon tartotta - a megismerkedés pillanatától számítva. kb. kilenc hónap).

a fenti párbeszéd kompaktizált, de a valóságot tükröző mintája annak, hogy hogyan zajlott a (viszonylag egyoldalú) kommunikáció azalatt a háromnegyed év alatt. a dialógusban szereplő mondatok kb. 95 százaléka szó szerinti idézet .

íme a rövidebb változat képlete, ami pl. vidéki diszkókban gyakran elhangzik:

- (valamilyen intenzív bók, amit a csávó látszólag(!) nagyon komolyan gondol)

- (csak hát a csajnak nem jön be, ezért tudatja vele, hogy fölösleges próbálkozni)

- (a fószer nem hagyja abba. bizonygatni kezdi, hogy márpedig neki vele lesz a legjobb)

- (a lánynak tényleg elege lesz, és határozottabban tudatja vele, hogy semmi esélye)

- (a tag elkezdi hülyepicsázni s kurvázni. mindenféle mocskot ordibál utána.)

olyan is volt, hogy egy éjszaka alatt három nem fogadott hívás, húsz üzenet, kilenc e-mail, négy facebook üzenet, és néhány komment-kísérlet mindenféle álnéven (amik nem kerülnek ki, mert nyilván kimoderáltam). mondom - egy átlagos, akármilyen éjszaka alatt.

kezdve azzal, hogy megfenyegetett, hogy megöleti a pasimat, azon keresztül, hogy az ő nevében próbált kommentelni a blogomra, el egészen addig, hogy az ismerőseimet jelölgeti be fészbukkon, széles palettán zaklat.

most már kicsit alábbhagyott, mert kénytelen voltam megzsarolni azzal, hogy a volt főnökétől (jogász) fogok tanácsot kérni, hogy jogilag mi számít zaklatásnak - mert a volt alkalmazottja (aki szerintem nem felmondott, hanem kirúgták - nem lepődnék meg egy ilyen pszichés betegnél) azt csinálja velem. 

na de még mindig nem adta fel, pedig letiltottam mindenhonnan, ahonnan csak lehetett és új telefonszámot használok. a (nem annyira vicces) poén az, hogy szerintem büszke magára a szerencsétlen, hogy felkerül a blogomra is, nem számít neki az sem, hogy elrettentő példának.

ha arra kerülne sor, hogy beutalják elmegyógyintézetbe,

megünneplem azzal, hogy csináltatok neki egy ilyen felsőt:

_______________________________________________

és akkor most kedves felebarátaim, 

egy perc csend az ilyen zavart elméjű zaklatókért...

a hisztiről

***

volt egyszer egy csajom.

nagyon szerettem.

egyik nap elkezdett hisztizni valami hülyeségen.

fogalmam nem volt, mit akar, mi baja.

csak azt érzékeltem, hogy magán kívül van,

de mintha valami érthetetlen idegen nyelven beszélt volna.

mozgott a szája, de nem értettem, miről beszél.

hangok bugyogtak meg zubogtak a húsos, rózsaszín ajkai közül.

a szája sarkában meg-megcsillant egy habzó szócsepp.

nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy milyen szép a szája.

csodálattal figyeltem a fényben csillogó finom pihét az ajkai körül.

emlékeztem arra, milyen volt a langyos, puha csókja,

az ajkai ölelése a mellbimbóm körül, az ujjam a szájában...

aztán ráeszméltem, hogy nem figyelek arra, amit mond.

próbáltam. még mindig nem értettem semmit.

vádolt. követelőzött. gyanúsított. ultimátumokkal ostorozott.

de változatlanul nem értettem, mi volt ennek az oka.

fröcskölt az arcomra a szájából a "te mindig" és a "te soha".

ám egyik pillanatban egy vád és egy ultimátum közé beszorulva

észrevettem a mocorgó Felismerést, s majd' utolért a zokogás.

***

akkor értettem meg:
mennyi türelem és szeretet van a férfiakban,
akik ezt nap mint nap elviselik, kezelik - ki-ki, ahogy tudja:

van, aki elmegy otthonról, hogy lecsillapodjon,
ne mondjon vagy tegyen olyat, amivel megbántja párját.
(a nő ezt sajnos pont megbántásként könyveli el)

van, aki kétségbeesésében visszakiabál, hogy tartsa az egyensúlyt.

olyan is van, aki tényleg érteni szeretné, ezért újra és újra megkérdezi,
hogy mi a baj, nem érti, mi a baj, mit tehetne, mit hibázott, mi a baj?!
de többnyire nem kap olyan választ, aminek férfi nyelven is volna értelme.

ott van még az a típus, aki türelmesen végighallgatja,
s bár látszólag nem figyel, minden szó tüskeként karcolja, szúrja a szívét.
lassan leépül, feladja, képtelen lesz már bájosnak és szelídnek látni szerelmét.

kevés nő érti/érzi, mekkora kárt okoz azzal, hogy így fejezi ki nemtetszését.
senki sem gondolatolvasó. a férfi legkevésbé. nem szabad ezért haragudni rá.

a nőnek el kell fogadnia néhány tényt a hímekkel kapcsolatban:
- a férfinak csőlátása van. ha azt akarod, hogy megtalálja a tejfölt a hűtőben,
meg kell mondani neki, hányadik polcon, melyik oldalon van,
akkor is, ha csak az van a hűtőben, különben nem fogja megtalálni.
- nem szabad férfitól olyat kérdezni, amire nem akarod tudni a választ!
a nőknek hatalmas tehetsége van ahhoz, hogy a leglehetetlenebb helyzetekben
a legnagyobb marhaságokat kérdezzék, s értelmes választ várjanak rá.
epic fail! százszor gondold át, ha kérdezni akarsz valamit.
- a férfiak nem szeretnek jelentéktelen dolgokban dönteni.
ne fáraszd azzal, hogy megkérdezed tőle "mit vacsorázzunk?",
mert csak összezavarod. neki nagy eséllyel megfelel bármi,
amiben hús van. a te dolgod, hogy ismerd annyira, hogy tudd, mit szeret.
- a férfi gyárilag őszinte. a hülye picsák szokták belekényszeríteni a hazudozásba
hosszú évek kínzása során - hisztivel, zsarolással, követelőzéssel -
amíg már oda jutnak, hogy a hidegverejték kicsapja őket, ha beszélniük kell,
s képesek bármit kitalálni, csak ne bántsák őket. a szó a nő fegyvere ...és nagyon éles.
- minden férfinak van rossz szokása (égve hagyja a villanyt, szétdobálja a szennyesét stb.),
ám a nők hajlamosak elfelejteni, hogy ők sem tökéletesek. az egyetlen különbség az,
hogy a férfi nem kötekszik. ha szeret, elfogad, nem akar megváltoztatni.
a nő az, akinek beteges mániája, hogy "meg akarja javítani" a pasit.
a közepén nyomja meg a fogpasztás tubust? és akkor mi van?
de tényleg! mi van?! kifordul a világ a sarkából? ha zavar, minden alkalommal,
amikor te használod a tubust, nyomkodd szépen előre a fogpasztát benne,
és gondolj szeretettel, mosolyogva a párodra.
- a férfit nagyon könnyű boldoggá tenni, de ugyanolyan könnyű megnyomorítani.
van egy bölcs mondás, miszerint az igazán jó nő soha
nem engedi ki a férfit a házból éhesen és/vagy b*szatlanul.
az a hím, aki gondoskodást és szeretetet kap, aligha lehet boldogtalan.

mi az a szeretkezés? hát az, amit a nő csinál, miközben b*sszák!

régi vicc, lehet is rajta nagyot nyeríteni.
már ha az, aki nevet, nem nő, vagy
az, de érti, hogyan működik a férfi.

istockphoto

szokásom szerint sarkítani fogok egy kicsit, hogy legyen világosabb:

a nők szeretkezni akarnak, a férfiak d*ni.
egyet viszont szögezzünk le még a legelején:
attól, hogy a hím gyorsan-gyorsan be akarja tenni,
nem jelenti azt, hogy érzéketlen, suttyó vagy nem szeret.

a férfinál az erekció MÁR eleve az az izgalmi állapot,
ami a nőnél a "bokáig nedves és zihál":
be kell tenni, mese nincs!

legtöbb esetben ez nem feltétlenül esik egybe,
hiszen a férfi gyorsabb - pillanatok alatt lesz erekciója,
s ezt a hölgyek igazán nem kéne sértésnek vegyék,
hiszen a kemény, lüktető, álló hímtag a legkonkrétabb bók, ami létezik!

viszont ahhoz, hogy szeretkezés(közeli) legyen a dolog,
mindkét félben erős kell legyen az, ami a maga nemére jellemző:
a nőben a megértés és türelem, a férfiban az önuralom és figyelem.

a hímek tisztában kell legyenek azzal, hogyan működik a nőstény,
és mi a rendeltetése az előjátéknak:

mivel a nő szeretkezni akar, a gyengédségre reagál legjobban a teste.
ha szeretve érzi magát, ha szépnek érzi magát, ha biztonságban érzi magát,
olyan nedves lesz, hogy szinte fel kell mosni a fölösleget, s megnyílnak a kapuk,
nem kell erőszakkal bemászni a lába közé, majd behúz ő - ez reflex, figyeljétek meg.

amit a szebbik nem kell megértsen, az az, hogy
az erősebbik nemet nem hiába nevezik így;
a hím harcos!!! vadász! ezt nem győzöm hangsúlyozni.
ahogyan a nő szépnek akarja érezni magát, a férfi erős akar lenni.
azt kell gondolnia (a férfira a "gondol", a nőre az "érez" ige illik),
hogy ő dominál. számára a megszerzés, a bekerítés az előjáték.
ha elveszik a férfitól a vadászat örömét, 
jogosan fosztja meg a nőt az előjátékétól.

ha elvárjuk, hogy a pasi megerőltesse magát, vagyis visszafogja magát,
és simogasson, szeretgessen, becézgessen, akkor vegyük a fáradságot,
és játsszuk el mi is a magunk szerepét, ne hagyjuk ki a párzási táncot:
csalogassuk szines tollainkkal (= számára tetszetős ruha, fehérnemű),
provokáljuk az érzékeit (= érintsük meg, mutassunk neki olyat, amit szeret látni,
súgjunk neki huncutságokat, legyünk illatosak, selymesek és puhák).

téved, aki azt hiszi, hogy egy jó szeretkezés max egy egy órás projekt!
ideális esetben a vadászat egy nap, a zsákmány bekebelezése pedig pár óra.
s a hölgyek ne duzzogjanak, hogy az ő részük hosszabb,
mert nem igaz, hogy ők nem élvezik a hajszát!

bármilyen hihetetlennek hangzik, a megfelelő ráhangolódáshoz a férfinak 
hosszabb előjátékra (vagyis vadászatra) van szüksége, mint gondolnánk,
különben esély sincs többre, mint egy sima, gyors dugásra, hiszen nem volt igazi tét.

végezetül egy üzenet a hülye p*csáknak,
akik rinyálnak az előjátékért,
de nem tesznek érte semmit:

vezesd a kezét! mutasd meg neki, mit szeretnél.
hiába ismételgeted neki, hogy "előjáték, előjáték",
vagy  - mégrosszabb - duzzogsz magadban, mert
amíg nem tudja mit kérsz, nem fogja tudni megadni, ha akarja sem.
legtöbb esetben izgatónak is találják, ha ügyesen csinálod.
(ha meg nem veszi a lapot, intézd el magad - önkielégíts közben!
nem fogja tudni nem észrevenni, s minimum elgondolkodik rajta,
ha nem is meri megkérdezni.)

anyák, anyósjelöltek meg anyósok

ez törvény:
ahogyan viselkedik a srác az anyjával,
úgy fog viselkedni veled is pár év múlva.

ha van hasznos "teszt" egy kapcsolat elején az az,
hogy hallani kell egy telefonbeszélgetését anyucival.
ha türelmetlen, hazudik, veszekszik vele stb.
vaaagy
kedves, érdeklődik, szívesen beszél vele stb.
máris eldöntheted, hogy bevállalod-e a fiút.

ilyen egyszerű. komolyan...

orgazmus

kötelező.

no comment.

sexting

egy egész napos szexting után az úriemberrel este nem tudtam elaludni.
kísértettek a szexjelenetek, mint kisgyereket a szörnyek horrorfilmnézés után.
két órát forgolódtam, a pulzusom 100 volt (lemértem), a fülemben dobogott a szívem,

és zaklattak a homályos árnyékokból éles képekbe tisztuló jelenetek 

amint becsuktam a szemem, szédítő sebességgel villantak be a képek, hangok, illatok:

a szoknyám alá mohón felnyúló kéz, langyos, nedves, gyengéd harapás a nyakamon

(mint amikor nyakon öntik az embert egy tál húslevessel - ez nem tudom, miért ugrott be)

egy cipzár türelmetlen lehúzásának hangja a félhomályban, csapódó ajtó,

szakadó textil, elpattanó inggombok, amik játékosan koppannak, majd gurulnak a padlón,

zihálás, majd ritmikus döngés, amint az asztal, amin pakol, ütődik neki a falnak, 

a vad, állati hördülései, morgásai, hörgései, 

s azok a cuppogó, fröccsenő, lefetyelő hangok, 

amikor próbál mindenestől betömni a szájába.

ha teljesen sötét van, az ember lánya megijed 

egy idő után, hogy miféle állat támadta meg?!

(ami kifejezetten jó érzés! :D )

közben pedig a nyárillat. 

nem találkoztam még hímmel, 

akinek ennyire gyengéd, késői 
nyárra emlékeztető illata lett volna,

meg kislányosan lágy tapintású haja,

s gyermetegen játékos nevetése -

erős kontrasztban 
a nyakáig érő 
dús mellszőrzettel, 

és a vadsággal, amivel 
leteper és reggelig rak.

annyira fárasztó volt gondolkodni (vagy arra koncentrálni, hogy ne gondolkodjak),
mint egy harcos pitbullt sétáltatni: rángattak és húztak a képek amerre csak akartak;
beakadt a kezem a pórázba, nem tudtam elengedni, így csak repültem utánuk magatehetetlenül...

női butaság vagy aljasság?

a legkegyetlenebb és legperverzebb dolog, amit elkövethet egy nő:

ha megvárja, hogy olyan forrósági szintre fokozódjon a petting,

hogy a férfinak már majdnem repedjenek szét az erek az álló hímtagjában,

s már csak másodpercek kérdése, hogy bekerüljön a forró, nedves, lüktető ölbe,

erre meg a hülye picsa...

kimegy a mosdóba

azzal a szöveggel, hogy "pillanat"

(s még van képe mosolyogni mellé)

és bent ül egy fél órát.

rob lang

ha férfi lennék, az ilyet futtában elkapnám, s megerőszakolnám 

az előszoba padlóján, a fürdő- meg a hálóajtó között.

használati útmutató a részeg férfihoz

ocsmány dolog az, ha egy férfi addig iszik, amíg a nője rá kell szóljon, hogy álljon le.
de az is nagyon az, amikor a nő ezt meg is teszi: rászól; méghozzá társaságban.

ilyet nem szabad! a férfi önérzete szent és sérthetetlen.
annál lealázóbb (s egyben értelmetlenebb) dolog pedig nincs,
mint az, ha egy nő próbálja megszabni a férfi határait.
ééés akkor az érem másik fele: annál sincs undorítóbb,
mint egy olyan férfi, aki nem tud mértéket tartani,
illetve a jóérzés határán túlra tolja a sajátját.

a függőség gyengeség.
a gyengeség nem férfias.
a férfiasság az erő.
az erő pedig akarat, önfegyelem és határozottság
ja és lehetőleg ne abban legyen akaratos és határozott,
hogy ő márpedig ma satu részegre issza magát!

az "igazi férfi" vagy beiszik mindenkit az asztal alá
(anélkül, hogy rajta látszana a részegség leghalványabb jele is),
vagy pedig abbahagyja, amint úgy érzi, hogy nem szalonképes
a viselkedése/térhasználata.

HA mégis megtörténik, hogy a hím megereszkedik,
következőképp kell eljárnia a nőnek:

CÉL: hazavinni, vagy leállítani az ivással.

amennyiben az első, 

meg lehet ígérni neki egy kis jutalom-hancúrozást.

kevés az a részeg pasi, aki erre nem kapható.

szíves örömest fog követni a kijárat fele,

tekintetét mereven(!) a fenekedre szegezve

- na nem másért, csak hogy ne szédüljön.

persze számíts arra, hogy mihelyt hazaértek,

ágyat fog, és négy másodpercen belül horkol.

a második nyilván nagyobb kihívás; 

minél nehezebb valami, annál személyre-

szabottabb módszer alkalmazása igényeltetik.

ha pl. anyás típus a srác, a kedveskedés jobban hat:
"kincsem, nem iszunk meg inkább egy kávét/kólát, fáradtnak nézel ki"
(kulcsszó: fáradt, semmiképp nem részeg)

a segítőkész, gondoskodó fajtára az hat, ha megpattintod benne a felelősségtudatot:
"kezdek kissé megcsiccsenni/rosszul lenni. nem iszunk kevesebbet?"
(kulcsszó: én és iszunk - többes szám!)
eszébe kell juttatni, hogy ő a férfi, most neki kell rád vigyázni, nem fordítva.

a racionális típus a legkönnyebben kezelhető:
félrehívod, vagy utána mész, amikor mosdóba megy,
és megkéred arra, hogy ha teheti, igyon kevesebbet,
mert... (...helyzethez illő racionális érv) (mondom, RACIONÁLIS,
és nem női logika szerint! mert a "szarul nézel ki" nem érv.
a "kompromittálsz" mondjuk az, csak az már kicsit erős és személyeskedő.
de egy "holnap korán kell kelnünk" kaliberű, pragmatikusabb megközelítés már okés.)

a makacs, hatalmas egojú fickóval nincs mit kezdeni.
ha berúgott, puszild meg, s menj haza.
ne járj vele inni, ha nem tetszik, hogy berúg.
ha nem csak néha issza le magát, hanem gyanúsan sokszor,
ne csak inni ne járj vele, hanem ne járj vele. pont.

cselek, játszmák és játékok II.

ha abból a premisszából indulunk ki, hogy az ember szexualitásának
mozgatórugói az állati ösztönök, a játszmák is könnyebben értelmezhetőek,
hisz mindegyik játszma, amelyet egyébként lelki zsarolásnak tekintenénk,
tulajdonképpen a hajszáról szól, arról, hogy a nőstény azt akarja,
hogy a hím megkergesse és elkapja, de előtte egy kicsit kifárasztja,
na meg húzza az időt, hogy legyen koncentráltabb az ondó,
illetve erősebb a motíváció, majd nyilván utólag a sikerélmény.
ezek pedig egyáltalán nem buta játszmák, hanem igenis kötelezőek és hasznosak,
hiszen tényleg arra van szüksége a hímnek, hogy stimulálják a vadászösztönét.
a férfiaknál azért is ritkább és kevésbé nyilvánvaló a játszmázás,
mert ők az aktív felek. nekik semmi más dolguk nincs,
csak az, hogy hajkurásszák a nőt, elkapják, s jól megrakják.

az egész akkor értelmeződik át, amikor a szerepek felcserélődnek
a 21. század viszonylag vad feminizmusának köszönhetően
- s ha már az állatvilággal példálozunk - a nő már nem oroszlán,
akit leteper a hím, hanem fekete özvegy, vagy sziámi harcos hal,
aki tőrbe csalja a hím egyedet, "használja", majd felfalja.
na ez kérem már nem játszma. nem is játék. és pláne nem vicces!

jól mondta Dave Chapelle: "chivalry IS dead, and women killed it!" 
a modern nő rájött arra, hogy semmi egyebet nem kell tennie,
csak szétterpessze a lábát, és máris akad egy hülye, aki közéjük mászik,
mert a modern férfi meg arra jött rá, hogy nem csak az a jó, amit nehezen kap meg.
s már lerágott csont, de a folyton tökéletes testeket mutogató média
annyira lefrusztrálja az embert, hogy az elkezdi olcsón adni magát,
csak azért, hogy bizonyítsa, mégis kell valakinek - akkor is, ha nem tökéletes.

értéktelen, üres ribancok lettünk,
akik az abszolút nőiesség kétségbeesett keresésében pont azt veszítettük el:
a nőiességünket és tisztaságunkat,
ami évezredeken keresztül vonzotta a férfiakat,
de már mi vagyunk azok, akiknek ez nem elég.

és akkor sok szeretettel a büdös kurvának belőlünk:

állati ösztönök

néha elnézem az embereket a gyorskajáldában:
állnak a sorban és vicsorítanak egymásra, anélkül, hogy tudatosítanák.
tolonganak, védik az eledelüket, miután hozzájutottak. elbújnak vele.
sunyiban piszkálják az orrukat a buszmegállóban.
vakaróznak. simogatják magukat (mert nyalni nem nagyon tudják).

ha jobban megfigyeljük, egyértelműen látszik az is, amikor egy hím
legszívesebben  rámászna a nőstényre: zihálni kezd, az ütőere szinte
kiszakítja a bőrt a nyakán, úgy lüktet, hatalmasra tágul a pupillája,
fel akarja falni a szemével (is), s bár visszafogja magát,
de megvan már a reflex aktus közben, hogy belekapszkodjon,
nehogy az elmeneküljön: cibálná a hajától fogva,
maga alá gyűri, gyakorlatilag lefogja, s úgy esik neki a legjobban,
ha sarokba szoríthatja, akár szó szerint, de az is megteszi,
ha csak falnak nyomja, vagy a földre, esetleg ágyra kényszeríti
nem hagyva a kardra döfött áldozatnak menekülési útvonalat.

a nőstény pedig, mint valami elszánt utód-gyár,
jelzi minden alkalommal, amikor felkészült a megtermékenyítésre:
játszik a hajával, kidülleszti a mellét, mutatva, hogy jó sokat tudna tejelni,
ringatja a csípőjét, hogy jelezze, szép formás, széles,
kifér rajta pár poronty, de bele is fér pár hímtag.
vágyik arra, hogy leteperjék és megtermékenyítsék.

az egész fogamzásgátlás egy vicc,
ami által "önmaga paródiájává" válik a szex.

cselek, játszmák és játékok I.

a "nem kaphatod meg" marketingstratégia alkalmazása

jellemzően nőstény játszma, azon belül is
a szűzkurvák a legprofibbak benne.
hisz pontosan ez teszi őket azzá.

a másik típus, aki előszeretettel használja,
az az (önjelölt) femme fatale, aki olyan
fenemód értékesnek gondolja magát,
hogy meggyőződése: mindenki őt akarja,
s természetesen akkor érzi magát elemében,
ha az ő kezében van a hatalom, nála van a "tőke",
(ahogy egy nagyon bölcs játszótársam mondani szokta).

a stratégia magja az, hogy az van nyeregben, aki megajándékoz, vagy megvon,
aki a szeretettel/szerelemmel jutalmaz, és persze annak megvonásával büntet.
ha egy nő túl sokáig csinálja, lépj le, mert egy frusztrált, éretlen, gonosz fehérnéppel van dolgod.

ha meg nőből vagy, s magadra ismertél a fenti leírásban,
azonnal hagyd abba ezt a hülyeséget! ne legyél p*csa!
nincs mit csodálkozz azon, ha folyton idiótákat fogsz ki ezzel a technikával,
hisz az se normális, akinek feltétlenül pont az kell, amit nem kaphat meg.
azok a "szúrjál ki velem, hogy utána tudjam sajnál(tat)ni magam" típusok. 


az "azért szaladok el, hogy gyere utánam" csel

te leányka, fogd már fel, hogy a srácnak nem esik le, hogy utánad kéne menjen!
s ha igen, leszarja, mert amikor egy férfi hátat fordít és elmegy, azért teszi,
hogy hagyd békén. és tééényleg azért! nagyrészük pedig jogosan következtet arra,
hogy ha te csinálsz ilyet, ugyanezt akarod. s azért lássuk be,
valamelyest logikus is a gondolatmenetük :)

az a hím, amelyik levágja, hogy utánad kell szaladjon, és meg is teszi,
az nem csak nagyon tapasztalt, hanem nagyon szeret is (de többnyire hülye),
de az ilyen ritka, mint a fehér holló. ha ilyen kell, játszodd el ezt a cselt minden férfival,
s amelyik utánad megy, azt tartsd meg, mert vagy papucs, vagy marha,
s mind a kettő jól fog néha. (a "tapasztalt ÉS szeret" párosítás nem létezik.
a tapasztalt férfi nem tud már szeretni. esetleg egy istennőt, de az meg nem csinál ilyeneket.)


a "nem mondom el! azért, hogy kérdezz rá" és a "ködösítek" cselek

az előbbi nőkre, az utóbbi férfiakra jellemző, de ugyanarról szól.

"nagyon akarom, hogy érdekeljelek. foglalkozz velem!"

az előbbi gondolom, tiszta s világos, miről szól.
miközben a szája azt mondja, hogy "nem mondom el",
a szeme sarkából figyel, s arra gondol "kérdezz már rá! kérdezz már vissza!".
én személyszerint ilyenkor még azért sem kérdezek vissza.
vicces, amikor kénytelen másképp megközelíteni a dolgot,
ha tényleg fontos az, amit mondani akar. így szoktatom rá őket arra,
hogy kimondják, mit akarnak. az úgyis sokkal szexibb, meg jobban is esik.

amit a férfiak csinálnak, ugyanez a buta kis játék, csak náluk érthető(bb),
hisz ott van a férfiasság meg önérzet, ami tényleg nem arról kéne szóljon,
hogy kér, hanem arról, hogy megszerez; attól függetlenül mosolyognom kell,
amikor egy egyenes kérdésre (amire van egyenes válasz is) olyan felelet érkezik,
hogy "lehet igen, lehet nem :D", ami lefordítva annyit jelent, hogy "még! még! még!",
mert tudják, hogy előbb-utóbb oda lyukadunk ki, hogy "de fasza vagy apus".

van persze a nem annyira vicces nemmondomel meg ködösítés,
de az már más játszma. nem szép. arról majd máskor, ha rossz lesz a kedvem. :)

Durexék diszkrét csele

jó pár hónapja megjelent itt is a Durex Fetherlite Ultima típusú óvszer.

attól különb, hogy sokkal vékonyabb. az ultravékonynál is vékonyabb.

az viszont nincs ráírva, hogy: "ezzel próbáljuk kárpótolni azokat, akiknek kicsi"

ugyanis kicsi az átmérője, de nincs az a tapintatos, tehetséges reklámszövegíró, 

aki ezt egyértelművé tudná tenni, anélkül, 

hogy az emberből ne buggyanna ki egy pfffff kezdetű zamatos röhögés.

ellenben az, hogy miért csak keletiekre hivatkozik a reklámszpot,

már elég sokatmondó, ha belegondolunk.

aki nem hiszi, hogy kisebb, fogjon három óvszert, bontsa ki, és hasonlítsa össze őket.

én voltam olyan kíváncsi/pihent, hogy megtettem:

Durex XL, Ultra Thin és Fetherlite (méret szerint csökkenő sorrendben)

Low-budget változat, amihez csak egy óvszer, és egy lóf*szú székely kell:

próbáljuk meg rávenni, hogy felhúzza, közben pedig stopperrel mérjük,

hány ezredmásodpercen belül kezd el szentségelni 

(ha egyáltalán hajlandó megpróbálni, miután kézbe veszi)

Vetkőzz!

Azt mindannyian tudjuk, milyen zenére szoktak vetkőzni a nők...
- habár én már borzasztóan unom azt a bizonyos Joe Cocker számot
(s szerintem nem vagyok vele egyedül)
de ha még egyszer meglátok egy pasit a
"You Can Leave Your Hat On"-ra szerencsétlenkedni,
s rongyokat hajigálni, kirántom a kezéből a széket, s agyonütöm vele.

Ez csak egy javaslat a hímeknek, hogy mire sztriptízeljenek,
ha azt akarják, hogy a fehérnép(ek)nek fülig
(vagy a vetkőző nemi szervéig) érjen a szája:

Ja! És nem, nem gáz, ha egy pasi sztriptízel (kivéve, ha egyértelműen antitálentum),
de az nem akadály, ha:
- nem tökéletes a teste
- nem 20 éves

Ha valakinek kétségei vannak afelől, hogy elég tehetséges-e,
vegye fel, s küldje el nekem a videót, lehet, tudok segíteni :D

Hozzászólásban lehet javasolni még pasiknak való sztriptíz számokat.
Lányok, ti mire szeretnétek, hogy vetkőzzön? :)

kombinatorika

borzaztó lehangoló tud lenni egy tetszetős, angyalarcú, érzéki, de buta srác.

annál is kétségbeejtőbb egy elragadó, művelt, éles elméjű, de aszexuális hím.

(persze ugyanez játszik nőstény változatban is)

valami malőr mindig akad. kérdés, mit könnyebb elviselni:

a rútságot, a hülyeséget, vagy a szexuális passzívitást...

posztmodern szerenád

küld egy YouTube linket.

ha szerencséd van, még jó is.